Őshonos facsemetéket nevelnek a tiszakürti arborétumban

Őshonos facsemetéket nevelnek a Tiszakürti Arborétumban, melyeket az érintett helyszíneken ültetnek el, hogy a pusztai erdőkben újra a tölgy lehessen a meghatározó faj.

– A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság több tájegységében vannak olyan erdőrészek, amik degradálódtak. Valamikor a pusztai tölgy uralta azokat, ám az őshonos fák száma csökkent, majd a területet a gyorsan terjedő akác- és bálványfa hódította el – sorolta a problémákat Tálas László. 

A Tiszakürti Arborétum vezetője a lehetséges okokra is kitért: a tájidegen fajok a legelő széléről „gyalogoltak be”, amikor a tölgyet – jó minősége és értéke miatt – kivágták. Az igazgatóság munkatársai kitakarítottak bizonyos – korábban tölgyes – területeket, ahova a Tiszakürtön előnevelt csemetéket ültethetik. 

– Helyben termett makkról neveljük a fácskákat, ami – a genetikai tulajdonságok miatt – nem is mindegy, hogy honnan származik. Becserepezzük azokat, tavaszra ki is kelnek. Speciális edényekben gondozzuk két éven keresztül, majd amint megerősödnek, teljes gyökérzettel ültetik ki a kollégák. Ezzel a módszerrel próbáljuk visszatelepíteni a tölgyet, illetve segíteni az erdősülési folyamatot, ami egy ideje már nem indult el magától – részletezte. 

Idén nyolcezer saját nevelésű tölgyfacsemetét ültettek ki a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén: a Nyírségbe, Debrecen mellé, valamint a Hortobágyra, hogy rekonstruálják az erdőket. 

A fácskákat további néhány éven át védeni, gondozni kell. Jellemző például, hogy a vadak károsítják a friss ültetést. – Az őzbak a fiatal növényen tisztítja az agancsát, ezzel károsítva a magoncot. Sőt, szeretik a rügyeket is, hiszen mindenféle olyan anyagot tartalmaznak, amikre az állatnak szüksége van – emelte ki. Ezek ellen a hatások ellen vadvédő hálóval tudnak védekezni. – Az idei tavaszi faültetés hetven százaléka sikeresnek bizonyult – tette hozzá Tálas László.