Lászlóné Nagy Ilona az emberi kapcsolatokra épít

– Közgyűlést tartott a Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete. Melyek voltak az esemény legfontosabb témái?

– Rendes esetben a közgyűlést tavasszal tartjuk, most azonban ez a járvány miatt elmaradt. Amikor a nyár elején már összejöhettünk volna, akkor a tagjaink voltak elfoglalva a nyári családi programokkal. A tavalyi évről szóló szakmai és pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági jelentést ismerhették meg a klubok küldöttei és az egyéni tagok. Most fogadtuk el az idei munkatervet is. Noha csak néhány hónap van hátra az évből, de a Városi Civil Alaphoz benyújtott, Közösségi élet a szolnoki szépkorúaknál elnevezésű sikeres pályázatunk támogatásával szebbé, tartalmasabbá tudjuk tenni az egyesületünk és a klubjaink életét.

– Szolnokon jelenleg hány nyugdíjasklub működik, illetve melyik rendelkezik a legnagyobb taglétszámmal?

– Több nyugdíjas szervezet­nek is otthont ad a megyeszékhely, a mi egyesületünkhöz tizenhét klub és huszonnyolc egyéni tag tartozik, összesen közel hétszáz fő. A legnagyobb létszámot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ILCO Klub tudhatja magáénak, de népes még a Barátság, a Varga Katalin, a Baross Gábor, a Tisza Kertváros, a Szakszervezeti, valamint a Cukorbetegek klubja is.

– Nehéz időszakon vannak túl az idősek. Hogyan élték meg a szépkorúak ezeket a vészterhes hónapokat?

– A karantén ideje alatt telefonon és interneten tartottuk a kapcsolatot a klubvezetőkkel és az egyéni tagokkal. Ha lehetett, szabadtéri séta keretében találkoztak a tagjaink. Mindemellett jó szolgálatot tett a honlapunk és a Facebook-csoport, ahol tudtunk híreket, gondolatokat közvetíteni egymás felé. Az idősotthon lakóihoz is eljutott a Korona 20/21 című pályázati felhívásunk, melyben arra kértük a nyugdíjasokat, írják meg érzéseiket, gondolataikat, illetve küldjék be a karantén alatt készített kézimunkáikat, festményeiket, vagy bármely más kreatív alkotásukat. Több száz tárgy és hatvan írásmű érkezett be, tehát sikerült nyugdíjasainkat alkotásra ösztönözni.

– Melyek azok a kulturális események, melyeket szívesen látogatnak a klubtagok?

– Nagyon várták már a Szolnok Napját és a Senior Béres Sétát, melyre több mint kétszázhetvenen jelentkeztek. Sokan szívesen kirándulnak, ami általában azt jelenti, hogy egynapos autóbuszos vagy vonatos utazásokon vesznek részt. Kedveltek a zenés-táncos klubfoglalkozások, népszerűek a Szigligeti Színház nyugdíjas bérletes előadásai.

– Mire a legbüszkébb az egyesület közelmúltbeli tevékenységét illetően?

– Talán arra, hogy az egyesület vezetőségével, klubvezetői csapatával jól tudunk együtt dolgozni a tagság érdekében. Sikeres volt ugyanakkor a Korona 20/21 pályázat is, a Lakitelekre szervezett kirándulás, a helytörténeti vetélkedő és a számítógépes tanfolyam szervezése.

A legfontosabb azonban az emberi kapcsolatok ápolása, hogy a nyugdíjasok érezzék, közösséghez tartoznak, és számíthatnak egymásra!