Megváltozott a katolikus sírkert felügyeleti rendje Szolnokon

– A római katolikus sírkert üzemeltetését 2010-ig közvetlenül az egyház látta el, ami túl sok nem hitéleti feladattal terhelt bennünket. Ezért az egyházi vezetés a temetőbizottság tulajdonosi jogkörének és a mindenkori esperes felügyeletének megtartása mellett erre szakosodott cégeknek adta át a kegyeleti tevékenységet. A temetői törvényben nevesített feladatokból ők végzik a hamvasztást, a park- és kertgondozást, a karbantartást, vezetik a nyilvántartásokat.

– Esperesként a feladataim közé tartozik a tavaly szeptemberben újraalakított temetőbizottság vezetése, melynek elsődleges célkitűzése, hogy feltárja, illetve az illetékesekkel egyeztetve, megoldást találjon az esetlegesen felmerülő problémákra – hangsúlyozta Lédeczi Dénes.

– Mára több helyen rossz állapotba került a temető kerítése, másutt a túlburjánzott növényzet jelent problémát, kátyúsak az utak. Sok az elhanyagolt sír, ami veszélyes, szemet rontó, és zavarja a szomszédos gondozott sírok gazdáit is – említett néhány megoldandó problémát dr. Balázs Márta, a római katolikus temetőbizottság tagja.

– Volt, amikor azzal kerestek meg, hogy zavarja őket a krematórium füstje – fűzte hozzá Dénes atya.

–Nem ismerem a krematórium biztonsági előírásait, így a továbbított panaszt a krematórium vezetője válaszolja majd meg. Ezért is akarunk az ügyvitelben jobban részt venni, hatékonyabbá tenni a sírkert felügyeletét, több figyelmet fordítva a karbantartásra, felújításra és korszerűsítésre. Ehhez egy alapítványt hoztunk létre, ami már csak a püspök atya jóváhagyására vár.

Összehangolják a kegyeleti tevékenységeket

– Az alapítvány célja a kegyeleti tevékenységek összehangolása, az ehhez szükséges anyagi források megteremtése, hogy a sírkert továbbra is biztosíthassa a vallási és nemzetiségi hovatartozástól, a halál okától vagy bármi más tényezőtől függetlenül mindenkinek a jogot a méltó temetéshez. Továbbá az elhunytak nyughelye előtti tiszteletadás lehetőségét. Ehhez kiemelten fontos a közvélemény informálása a temető állapotáról, az ott végzett munkálatokról, a kapott támogatások felhasználásáról – emelte ki dr. Balázs Márta.

– A tájékoztatás folyamatos – vette át a szót az esperes. – Közel kétszáz e-mail-címre küldök hírleveleket, bennük a rendőrségtől kapott figyelemfelhívó tájékoztatóval. Egyébként a rend- és polgárőrök előtt le a kalappal, ugyanis az ünnepi alkalmakkor fokozott létszámban vannak jelen a temetőben, ami nagyban fokozza a biztonságérzetet.

A magas talajvíz miatt nem mindenhová temethetnek

– A temető egy része meglehetősen zsúfolt, különösen a templom körül – mutatta a temetőtérképen dr. Balázs Márta.

– Ugyanakkor másutt vannak üres területek, melyek a magas talajvíz miatt nem mindig alkalmasak koporsós temetésre, de hamvasztásos végtisztességre igen. Ezzel is számolnunk kell, mivel ma egy koporsós temetés ára akár egymillió forint is lehet.

– Ezzel kapcsolatban rendszeresen kapunk panaszokat – utalt az előbb elhangzottakra Lédeczi Dénes. – Mivel ebbe nincs beleszólásunk, ezért továbbítottuk őket az illetékesekhez. Ez a temetkezést végző vállalkozók hatásköre. – Ugyanakkor szeretnénk a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezők számára is megfelelő kegyeleti körülményeket biztosítani – hangsúlyozta dr. Balázs Márta.

– Tervezünk olyan szóróparcellát, amire a fővárosi Fiumei úti temetőben láttunk példát, ahol szökőkút segítségével helyezik el a hamvakat. Járható út a könnyen lebomló urnában történő elhantolás is, kis táblákon örökítve meg az elhunytak neveit. E két lehetőséget a terveink szerint ingyenesen biztosítaná az egyház.

Ellenben az kérdéseket vet fel, mikor némelyek a hozzátartozóik hamvait a Tiszába szórják, miközben mások éppen ott piknikeznek

– mondta az esperes.

– Ha meg az urnát teszik vízre – amire szintén volt már példa –, nem számolnak vele, hogy azt hol veti majd partra a folyó. Van, aki meg hazaviszi, és nem gondol rá, hogy az ő eltávozása után mi lesz a sorsa. A temető az elhunytak méltó végső nyughelye, az előbb említettek nem feltétlenül tartoznak a követendő példák közé. Persze nem akarunk beleszólni senkinek a magánéletébe, hogy miként adjon végtisztességet a szerettének, de lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy azt anyagilag elérhető módon és méltósággal tehesse meg.

– Ehhez szintén nagy szükség lesz majd az alapítványra, aminek anyagi eszközeit több forrásból biztosítanánk – szögezte le dr. Balázs Márta. – Szeretnénk, hogy közhasznú legyen, így az egy százalékokat is felajánlhassák számára, de vannak olyan ingatlanok is a sírkertben, melyek bérleti díját szintén erre fordítanánk.

Igyekeznek pontos vagyonleltárt készíteni

– Kósa Károly helytörténész jóvoltából nagyjából minden kiemelten fontos síremléket ismerünk, minekutána kaptunk tőle egy körülbelül ezer fényképből álló fotógyűjteményt – árulta el dr. Balázs Márta.

A római katolikus temetőbizottság tagja hozzátette: ez idáig tősgyökeres Szolnokiként sem tudta, hogy például Móra Ferenc édesanyja is itt nyugszik. Lédeczi Dénes pedig annyival kiegészítette, hogy igyekeznek pontos vagyonleltárt felvenni, hogy teljes képük legyen róla, mi minden található a sírkertben. Ezenfelül mindketten hangot adtak neki, hogy a tervezett változások során azért is fordítanak több figyelmet a temetőre, mivel nem szeretnék, ha tönkremenne. Egyházi tulajdonként is felelősséggel tartoznak érte, és műemléki értékű elemeit is meg akarják óvni. Nem utolsósorban pedig biztosítani kívánják a méltó nyughelyet az elhunytak számára.

Gyakran nehézségekbe ütköznek a nyughelyek kezelését illetően

Komoly gondot jelent az üzemeltetőnek a lejárt, vagy gondozatlan nyughelyek kezelése. Mielőtt bármit is tehetnének velük, háromszor kell felhívást közzétenniük legalább egy országos és egy területi napilapban. Több ezer sír esetében ez hatalmas költség, és így sem biztos, hogy eljut a címzettekhez. A lejárt sírok hamvait – amennyiben tulajdonosuk máshogy nem rendelkezik – a törvény által előírt módon akár egyházi szertartás keretében pontos nyilvántartás mellett közös sírban helyezik el.