Kuriózumnak számítanak hazánkban Sipos Csilla teakeverékei

– Hogyan használhatjuk helyesen az egyes növényféléket?

– Fontos leszögezni, hogy a gyógynövények nem helyettesíthetik az orvosi szakvéleményt, a felépülésben azonban jelentős szerepet játszhatnak. Példaként említeném, hogy egy teanövénynek lehet hűsítő vagy hevítő tulajdonsága. Az egyes keverékeket ezek figyelembevételével állítom össze. Egy megfázásnál – ha láz is jelentkezik – érdemes tekintettel lenni arra, hogy olyan hűsítő növényt fogyasszunk, ami csillapítja a lázat. Ilyenkor jön jól például a menta. Ha viszont hevítő hatású növényre van szükségünk egy náthánál, akkor kiváló megoldás lehet a hársvirág, ami izzasztó hatással bír.

Nagyon örülök annak, hogy az emberektől sok pozitív visszajelzést kapok a teákat illetően. Valakinek a vérnyomása rendeződött a gyógynövények fogyasztásával, míg másnál a fogantatást segítették.

– A stresszoldásra szintén rengeteg módszer létezik. A természetben mi a nyugtalanság leghatékonyabb „ellenszere”?

– A legismertebb stresszoldó növény a citromfű. Nem szabad azonban túlzásba vinni a fogyasztását, hiszen akkor épp az ellenkezőjét érjük el. Nyugtató hatással rendelkezik még az orbáncfű és a galagonya is. Ezeket akácvirággal szoktam kiegészíteni a keverékeimben. Itt tenném hozzá, hogy a teázás olyan esemény, melyre igenis időt kell szentelni. Ne sajnáljunk néhány percet arra, hogy lefőzzük a teát, hogy leüljünk, és hogy nyugodt körülmények között elkortyolgassuk azt. Egy csapott evőkanálnyi teakeveréket szoktam ajánlani 2,5–3 deciliter vízhez. Ezt forrázzuk le, és áztassuk 5–8 percig. Majd szűrjük le, és fogyasszuk is el az egészet.

– Mi a helyzet a magas vérnyomással és a cukorbetegséggel?

– A magas vérnyomásra kiváló a csalán, az apróbojtorján, a nyírfalevél, az aranyvesszőfű, a galagonya, valamint az orbáncfű keveréke. Míg a cukorbetegségre a gyermekláncfű, a csalán, a katángkóró és az orbáncfű elegye lehet hasznos.

– Feltételezem, a teához való fűféléket maga választja ki.

– Ez így igaz. Szolnoki otthonunkban is termesztek fűféléket, ugyanakkor édesanyámnál is van egy kertem. Ezenfelül Heves és Nógrád megye hegyvidéki területein gyűjtök még. Itt ugyanis az érintetlen környezet és a tiszta levegő egyaránt adott.

– A gyógyteák mellett befőtteket is készít. Ráadásul főként olyanokat, melyek manapság igazi ritkaságnak számítanak.

– Az egyik ilyen a zöld dió befőtt, amit tudomásom szerint egyedül én készítek Szolnokon. Sőt, hazánkban sem sokan foglalkoznak már vele. A diót május végén, zölden kell leszedni a fáról, vagyis akkor, amikor még nem indul el benne a csontosodás. Ezt követően minden szemet megszurkálunk, azokat tíz napig vízben áztatjuk, reggel és este pedig cseréljük a vizet. A dió befeketedik, miután cukros szirupban felfőzzük három egymást követő napon. A harmadik napon teszünk bele szegfűszeget, fahéjat, kandírozott citromot és narancsot, és egy pici rumot. Végül üvegekbe adagoljuk, és dunsztoljuk. A befőttet – magas C-vitamin- és vastartalma miatt – a népi gyógyászat gyomor- és májerősítésre, illetve vérszegénységre használja.