Rejtélyes alagút nyomai után is kutattak a szakemberek Jászapátin

– Minden azzal kezdődött, hogy találtam egy 1905 augusztusában közölt újságcikket, mely a Jászapáti és Vidékében jelent meg. Az írás arról szólt, hogy befejezték a templomban Vágó Pál festőművész freskóját, és elkezdték bontani az állványzatot. Bontás közben azonban beszakadt a talaj az állvány alatt... – taglalta a minapi templomfelmérés előzményeinek izgalmas történetét Csintalan Dóra.

A Jászapáti Városi Könyvtár és Művelődési Központ intézményvezetője elmondta, a különös eseményt követően a munkások ásni kezdtek, s ennek nyomán hat férfi csontvázát találták meg.

A város elöljárósága ezután azt a döntést hozta, hogy szakértő vizsgálja meg a templom beszakadt részét. Nem sokkal később meg is érkezett Szolnokról a kor neves régésze, Hild Viktor, aki munkához is látott a helyszínen. Az akkori városvezetés azonban nem járult hozzá ahhoz, hogy hosszú ideig folytathassa kutatását, s végül egyetlen nap állt rendelkezésére.

– Hild széttört csontvázakat talált, és felszínre hozott három bőrszíjat és egy ruhafoszlányt. Megállapította, hogy az üreg, ahová az állvány beszakadt, nem volt más, mint egy Árpád-kori dongaboltozatos kripta – folytatta az intézményvezető.

Miután hozzátette, az üreget végül nem tárták fel részletesen, hamarosan vissza is temették azt. Ezt követően pedig több mint száz évig feledésbe merült az épület alatt húzódó altemplom gondolata.

– Az említett cikkre még tavaly bukkantam rá, nem hagyott nyugodni a dolog. Felvettem hát a kapcsolatot Borbás Zoltánnal, a megyei közgyűlés alelnökével, hogy mit gondol arról, előreléphetnénk-e valamiképp az ügyben.

Ha ugyanis létezik az Árpád-kori előtemplom, akkor annak településtörténeti, vallási, kulturális és idegenforgalmi jelentősége egyaránt van. Nagyon örült a kezdeményezésnek, és segített is a támogatók megtalálásában.

A kutatás ügye mellé állt a templom plébánosa, Kocsis Sándor is. Nyitottsága és segítő szándéka nélkül a múlt héten lezajlott földradaros vizsgálat nem jöhetett volna létre – tudtuk meg.

A Pulsar földradarral végzett elemzések során az udvart és a templomot is feltérképezték a szakemberek. Munkájuknak alapvetően három célja volt. Elsősorban az altemplomot keresték, másodsorban viszont egy régi legenda valóságtartalmára szerettek volna fényt deríteni. Máig emlegetik a városban, hogy a templomot és a könyvtárat valaha alagút kötötte össze. Arról azonban nincs adat, hogy a földalatti útvonal mely időszakból származik, mégis többen állítják, hogy létezik.

– Van, aki azt mondta, hogy a nagybátyja falazta be a templomban található alagút lejáratát. A könyvtár alatt ugyanakkor egy óriási pince található, s valószínű, hogy itt ért véget az alagút. Ám hiteles adatunk erről sincsen. Van emellett egy harmadik szempont is, ami miatt nagyon érdekes a mostani felmérés. A templomunkat kétszer bővítették ki. A vizsgálatok meg tudják mutatni, hogy az eredeti, barokk kori templomnak hol húzódtak az építési vonalai. A korabeli alaprajz megrajzolása rendkívüli dolog lenne számunkra – összegezte mondandóját Csintalan Dóra.

Összesítik a begyűjtött adatokat

Gulyás András, a Jász Múzeum régész-muzeológusa arról tájékoztatta hírportálunkat, hogy több Árpád-kori településmaradványt is ismernek Jászapáti közigazgatási határain belül.

Egy ilyen település terülhetett el Heves felé, van a Szentgyörgyi út felé is, illetve a jászdózsai határban, valamint Jászjákóhalma felé szintén fekszik egy Árpád-kori lelőhely.

– Egyelőre befejezzük a földradaros kutatásokat s a kutatók összesítik az adatokat, hogy egy háromdimenziós modellt kapjunk a föld alatt lévő építményekről. A többi esetleges kutatást az eredmények birtokában tervezzük meg – részletezte a szakember.