Megyeszerte bővültek a helyi értéktárak

Tavaly a szolnoki kincsek listája is gazdagodott, Lippich Gusztáv és Lippich István, apa és fia munkásságát a kulturális örökség kategóriába helyeztük – közölte a helyi értéktár bizottság elnöke, dr. Horváth László.

Lippich Gusztáv, a vármegye egykori főispánja dr. Kohner Adolffal együtt alapították meg 1902-ben a Szolnoki Művésztelepet, amelyhez Lippich 3000 koronányi hozzájárulást szerzett. Fia, István a művésztelep 1920-as reneszánszának fő támogatója.

Tavaly újították fel a főtéri szökőkutat a városban

Kunszentmártonban egyetlen elemmel bővült az értéktár tavaly. A város főterén álló felújított szökőkutat találták alkalmasnak arra, hogy felkerülhessen a listára.

– Egyébként sem volt eseménytelen az előző év, ugyanis Örökségünk Kunszentmárton értéktárából címmel megjelent az első kötet, amelyben egyebek mellett a Nagytemplom, a városháza, de még Szabó Gyula színművész és a különleges finomság, a barátfüle is helyet kapott – avatott be a részletekbe prof. dr. Barna Gábor helytörténet-kutató.

– A tervek szerint áprilisban mutathatjuk be a másodikat, de már pályáztunk a harmadikra is, amiben a szecessziós stílusban épült városi zsinagóga és a zsidóság történetét járjuk körbe. A munka ezután sem áll meg, a továbbiakban Papp-Kökényesdy Sándorné Szeőke Izabella életéről és munkásságáról is külön kiadvány készülhet.

– Ezekkel is szeretnénk példát mutatni a környező településeknek. Tavaly elmaradt a tájegységi értéktári nap, ha ezt meg tudjuk rendezni, akár kistáji értéktárat is alapíthatunk, amibe néhány elemet be is emelhetnénk – fűzte hozzá.

Karcagon a karikás ostort is beválasztották

A Karcagi Értéktár Bizottság a vírushelyzet miatt tavaly csak online módon ülésezett, a kiküldött javaslatokat ily módon véleményezték a tagok.

– A karikás ostor is bekerült a helyi értékek közé – tudtuk meg a témával kapcsolatban dr. Nagy Molnár Miklóstól, a Györffy István Nagykun Múzeum igazgatójától, a bizottság tagjától.

Tavaly a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott rendezvényen mutatták be a Rákóczifalva értéktárába bekerült újdonságokat. Felvették dr. Rékási Pálné nyugalmazott pedagógus életművét, Kozma István biogazdálkodó díjnyertes helyi borait és pálinkáit, valamint dr. Páldi András főkonzul és első kijevi magyar nagykövet munkásságát. Idén a rendezvényt nem tudták megtartani, így az új jelöltekről is a későbbiekben értekeznek.

Nemrég fogadták el az idei javaslatokat Abonyban

Az Abonyi Települési Értéktár Bizottság február 15-i ülésén a benyújtott javaslatokat elfogadta.

A döntés értelmében a helyi kincsek közé került az Abonyi Lajos Falumúzeum és annak tárgyai, a helyi kúriák, dr. Vajda Béla: A zsidók története Abonyban című könyve, Abonyi Lajos író életműve, a Sej, Nagyabonyban... című dal is. Ezek mellett felkerült a listára a Tarka borjú legendája és története, a Szent István Római Katolikus Templom, a református templom, valamint a Bihari János Zeneiskola is.

A településhez köthető ételek is felkerülhetnek a listára

Nepomuki Szent János szobor, gőz- és hengermalom, kocsányos tölgy, Kálvária domb – egyebek mellett ezek szerepelnek Fegyvernek Települési Értéktárában. Eddig közel harminc név került a listára, melyet a tervek szerint hamarosan bővítenek.

– Bár tavaly a pandémia miatt ez elmaradt, ám idén szeretnénk a településhez köthető személyeket, valamint ételeket is felvenni az értéktárba. Utóbbiak közé tartozik például a hájas kalács, de sok egyéb specialitásunk is van – mondta Molnár Barna önkormányzati képviselő.