dr. Tóth Albert

2021.02.23. 07:00

Karikó Katalin útját egyengette a kisújszállási tanár

Már hatodik osztályos korában is kimagasló tudással rendelkezett a mára világhírűvé vált kutató, Karikó Katalin. A koronavírus elleni vakcina kifejlesztését megalapozó tudós szárnypróbálgatásairól egykori kisújszállási tanára, az akkoriban a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanító dr. Tóth Albert mesélt hírportálunknak.

Daróczi Erzsébet

Dr. Tóth Albert kezében a hortobágyi kutatótábor negyvenedik évfordulóján megjelent kiadvány, benne Karikó Katalin írása

Fotó: Daróczi Erzsébet

– Máig jól emlékszem a napra. Egy úttörőházban tartott rendezvényen találkoztam először Karikó Katalinnal, az akkor még csak hatodik osztályos kislánnyal – kezdte a világhírűvé vált kisújszállási kutatóval közös történetét dr. Tóth Albert professor emeritus főiskolai tanár, tájökológus.

– Toronymagasan megnyerte azt a természettudományos vetélkedőt. Hiába volt még csak hatodikos, a verseny végén meghívtam a kisúji Móricz Zsigmond Gimnázium szakkörébe. Ez lett az együttműködésünk alapja. Kati nagyon érdeklődő volt, mindig alaposan felkészült. Lapokra kidolgozta, hogy az adott témában milyen előadást fog tartani. Ez egy hatodik osztályos gyerektől olyan profi munkának számított, amivel egyértelműen kilógott a többiek közül. Tudása miatt a gyerekek, a tanárok is kedvelték. A szakkör tagjai egyébként mindmáig drukkolnak neki a sikereihez – mesélt a ma már a BioNTech biotechnológiai vállalat alelnökeként dolgozó Karikó Katalin kezdeti lépéseiről az elismert pedagógus.

Dr. Tóth Albert visszaemlékezése szerint Karikó a gyakorlatban és az elméletben is otthon volt – kezdve azzal, hogy már gyerekként mélységében olvasta a szakirodalmat, és következtetéseket tudott belőle levonni.

– Emlékszem egy dolgozatára, melyet arról írt, hogy a különböző szakmák esetében mi várható a jövőben a szaporodás-élettartam-túlné­pesedés témakörben.

– A túlnépesedéssel, a globalizációval együtt járó sorskérdésekről Kati már akkor olyan dolgozatot írt, ami az összes pályázat között toronymagasan a legjobb volt. Ami azonban egyáltalán nem elhanyagolható dolog, hogy amit gyerekfejjel leírt, azt az idő igazolta: a világ fejlődésének alakulását, a problémák egymásra halmozódását már akkor jól látta, elemezte – tette hozzá a nyugdíjas tanár, aki már akkoriban is biztos volt benne, hogy nagy tudós válik Karikó Katalinból.

– Testvérét, Zsuzsát csak pár órában tanítottam, ő közgazdasági tagozatra járt. Jó testvérek voltak, szüleik pedig tisztességesek. Sajnos, János bácsi korán meghalt. Felesége is nagyon rendes asszony volt, szerénység jellemezte. Ezt a tisztességet adta tovább lányainak is – beszélt a Nobel-díj várományosaként emlegetett kutatóorvos családjáról a pedagógus.

Karikó Katalin a gimnázium után végül Szegedre jelentkezett, és dr. Tóth Albert már tudta, kutatóorvos lesz belőle.

– Egyetemistaként tartottam vele a kapcsolatot, egy alkalommal a családdal meglátogattuk Szegeden, a laborban, ahol fehér egerekkel végzett kísérleteket. Azóta mennyi más kutatás, szabadalom kötődik már a nevéhez! Kisajátítani nem akarom az érdemet, de bizonyos értelemben én kormányoztam a kutatói pálya felé. Büszke vagyok arra, hogy megszerettettem vele az alapokat, de a szakterületén elért sikereit már saját kitartásának köszönheti! – hangsúlyozta.

Dr. Tóth Albert Katalin lányával, Zsuzsával is találkozott, amikor Kisújszálláson járt. A pedagógust elbűvölte szerénysége, mértéktartása, visszafogottsága, mely édesanyjáról őrá is átragadt.

Dr. Tóth Albert kezében a hortobágyi kutatótábor negyvenedik évfordulóján megjelent kiadvány, benne Karikó Katalin írása
Fotó: Daróczi Erzsébet

– Mindig szerényen nyilatkozik, ahogy Karikó Katalin is, akinél még a kilencvenes években jártam Philadelphiában egy képviselőcsoporttal. A hivatalos protokoll után megmutatta a várost. Ahová lehetett, bevitt bennünket, belépőket vásárolt. A neki vitt ajándékomat hatalmas örömmel fogadta. Ez egyébként nem volt más, mint az egykor a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban általa gyűjtött száraz fűcsomó. Egyetemi évei alatt, 1976-ban felkértem, hogy a vókonyai táborban megindult löszgyepkutatásban vegyen részt társaival.

– A nagy gonddal elvégzett szakmai munkájuk indította el az egész Hortobágyra kiterjedő löszgyeptársulások tematikus felmérését, és ez lett az alapja a kandidátusi értekezésemnek is. A feltérképezett löszgyepfoltokból begyűjtött mintákat a kisújszállási gimnázium herbáriuma őrzi, ebből kapott meg tőlem akkor Kati egy darabot – mesélte elérzékenyülve a régi látogatást a professzor, aki természetesen azóta is figyeli a pályáját.

– Azt a tempót, azt a józan mentalitást viszi magával – mint egyfajta kincsesládát –, amit gyerekként, középiskolásként szerzett Kisújszálláson.

– Ha most találkozhatnánk, megköszönném neki a gimnáziumban, a hortobágyi táborban végzett munkáját. Ettől nagyobb ajándékot az élettől aligha kaphattam volna, mint hogy ott lehettem Karikó Katalin pályájának a kezdeteinél, amibe azóta rengeteg energiát fektetett, hogy ilyen sikeres lehessen – tette hozzá hálásan az idős tanár.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában