Kevésbé éreztük meg a járványt, mint a fejlettebb nyugati megyék

– Hogyan értékeli az elmúlt év gazdasági teljesítményét?

– Az év végéhez közeledve már viszonylag nagy pontossággal meg lehetett vonni a mérleget, nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a 2020-as év az ellentmondásossága, feszültségei ellenére viszonylag jól alakult. Az előzetes felmérések azt mutatják, 2890–2920 milliárd forint körül alakul a megye összárbevétele. Gazdaságunk pozíciói erősödtek, és egyértelművé vált, hogy a megyénkben meghatározó az ipargazdaság szerepe. De természetesen a nemzetgazdasági ágazatok közül a feldolgozóipar mellett többnek is jelentős szerep jutott.

– Az viszont tény, hogy hat húzóágazat adja a megye összteljesítményének mintegy 89–90 százalékát, illetve még valamivel többet is, mivel idei évben a többi ágazatban lassabb ütemű volt a fejlődés. Gazdasági teljesítményünk 68–69 százalékát a feldolgozóipar adja, beleértve a gépipart is.

– A kereskedelem 16–16,5 százalék körül alakul, a mezőgazdaság 5–5,5 százalék, a szolgáltatás 4,5 százalék körüli, az építőipar 4 százalék, a raktározás, szállítmányozás pedig mintegy 2–2,5 százalékot ad ki. A húzóágazatokat tekintve alapvető szerkezeti változás tavaly sem történt, csak a százalékos arányok módosultak. Ezzel egyértelművé vált, hogy megyénk a gépipar egyik komoly letéteményese, mondhatni fellegvára, bár jelentősek a térségi különbségek.

– Meghatározó a Jászság, ott is elsősorban a Felső-Jászság, Jászfényszaru, Jászberény, Jászárokszállás háromszöge, ahol komoly ipari objektumok működnek jó teljesítménnyel. Szolnok környezetében is említésre méltó ipari objektumokat találhatunk.

– Amit némi szakmai elfogultságból és az ország adottságait figyelembe véve szeretek hangsúlyozni, az a mezőgépipar. Lehet, hogy kevesen tudják, de a Szolnok–Törökszentmiklós–Kisújszállás tengelyen nyugszik a hazai mezőgazdasági gépgyártás bázisa. Több gépet gyártunk, mint az ország többi tizennyolc megyéje együttvéve. Azt is hozzá kell tenni, hogy ez egyben nagyon komoly exportpotenciál is, hiszen kilenc tizedét külföldre adjuk el az adott termékeknek. De természetesen a hazai piacon is vezetők vagyunk.

– Megyénk agrárgazdasági adottságait figyelembe véve nagyon fontos, hogy az agrárágazat pozíciója folyamatosan erősödjön. Amikor számokról beszélünk, csak az alapanyag-termelést értjük oda, pedig a mezőgazdaságnak sokkal komolyabb kisugárzása van a gazdaságra, hiszen a mindennapi életünket is erősen meghatározza.

– Ez ugye azt is jelenti,hogy versenyképesség tekintetében sincs okunk a panaszra?

– Ha az összefüggéseket nézzük, a megye versenyképessége kedvezően alakul. Elértünk egy pozíciót, az ipargazdaság teljesítményével a megyék rangsorában a hetedik helyen állunk. Messziről indultunk, hiszen a tizenhatodik helyről léptünk előre a mostani helyre. Ez megbecsülendő fejlődés. Természetesen abban vagyunk érdekeltek, hogy ezt a pozíciót tartani vagy erősíteni tudjuk, és a középmezőny előtt járjunk.

Az emberi sorsokat, életminőséget is alapvetően meghatározza a gazdaság teljesítménye.

Itt megint szeretném hangsúlyozni, hogy képzett emberekre van szükség!

– Azért még ma is jelentősek megyénken belül a területi különbségek.

– Azzal számolnunk kell, hogy vannak tradicionális különbségek, ennek mentén pedig a megyének egy kialakult gazdasági szerkezete. Ezt determinálja az infrastruktúra kiépítettsége, a Jászságnál Budapest viszonylagos közelsége, és mindez hosszú ideig meghatározó hatással bírt. Ha megépül az M4-es gyorsforgalmi út, az teljesen új helyzetet fog teremteni az adott térségben, és én nagyon remélem, hogy a befektetői kedvet, a terület tőkevonzó képességét ez kedvező irányba mozdítja el. Ehhez komoly érdekünk fűződik, és úgy vélem, még szabad munkaerő-kapacitással is számolhatunk.

– Bizonyára megyénkben is vannak olyan területek, amelyeket durvábban érintett a járvány. Vendéglátás, turizmus…

– Persze, vannak ágazatok, melyeket visszavetett a vírushelyzet, és van, ahol csak ezután fog érződni ennek a hatása, több területen már múlt évben is mérsékeltebb növekedésnek lehettünk tanúi. Összességében is azt látni, hogy volt egy meglehetősen erős első negyedév, majd fokozatos csökkenés jelentkezett. Az eredményeink is jórészt az első félév eredményeinek köszönhetők. De az is sokat nyom a latban, hogy már a 2019-es év vége is nagyon sikeres volt, a 8,3 százalékos növekedés egyértelműen tükrözte, hogy felszálló ágban van a megye gazdasága.

– Ezt a tempót persze mérsékelte a vírushelyzet hatása, a munkahelyek részleges csökkentése, ami szerencsére nem volt általános. És azt is látni kell, hogy főleg a kisebbeket, az egyéni vállalkozókat érintette rosszul a vírushelyzet, akár úgy, hogy visszaesett termékeikre, szolgáltatásaikra az igény a piacon, vagy a beszállítói infrastruktúrához már nem tudtak úgy kapcsolódni, mint korábban. Reménykedünk, hogy mielőbb megszűnik a járvány, akkor pedig újra felszálló pályára kell állítani gazdaságunkat ahhoz, hogy továbbra is sikeresek legyünk.

A traktorgyártás a fejlődés kulcsa?

– Reménykedem, hogy az M4-es gyorsforgalmi út megépítésével a hátrányosabb helyzetben lévő területek lendületet fognak kapni, különösen a Nagykunság – vetítette előre dr. Sziráki András.

– Célszerű volna komolyabb befektetéssel, akár állami támogatással is segíteni a traktorgyártást. Hazánkban a százhúszezret is meghaladja a traktorok darabszáma, és ha figyelembe vesszük, hogy tízévente célszerű ezeket lecserélni, akkor évenként tizenkétezer darab traktor iránti igénnyel számolhatunk. Ha például a nyolcvan és százhúsz lóerő közötti középkategóriát vesszük, az azt jelenti, hogy évi nyolc-tízezer traktorra lenne itthon igény.

Ha a traktorgyártást sikerülne ott realizálni, a Nagykunság pozíciója erősödhetne, és számottevően javulhatna az ott élők életminősége. Nyilván ez összhangban van az önkormányzatok elképzeléseivel, így szoros csapatmunkát eredményezhetnek e törekvések.