Idén internetes programokra cserélik a farsangi mulatságot

– Bizony, a fánk hozzátartozik ehhez az időszakhoz, ezzel a finomsággal lesz igazán teljes a farsang. Én az évben más alkalmakkor is szoktam sütni, de ilyenkor többször nekilátok – mondja Máté Pálné. A rákóczifalvai háziasszony, Katika évtizedek óta ugyanazt a receptet veszi elő fánksütés előtt, ahogy mondja, semmi extra hozzávaló, különleges adalék nincsen az általa elkészített süteményben, ő ugyanis mint legtöbbször, itt is az egyszerűség híve.

– Azt vallom, hogy sokszor a legegyszerűbb dolgok válnak be leginkább. Igaz ez a konyhában is. Amikor főzök-sütök, a jól bevált dolgokat részesítem előnyben – meséli Katika.

Vékonyra kell nyújtani, hogy ropogósra süljön

A szakácskönyvében is elsősorban ilyen receptek vannak, mert bizony a rákóczifalvai hölgynek jelent már meg receptgyűjteménye. Többek között a farsangi fánk leírása is szerepel benne.

– Teljesen klasszikus a recept, arra figyelek különösen, hogy ne legyen nagyon olajos, mert akkor nem tetszik a családnak – mondja mosolyogva Katika, aki a szalagos mellett szívesen készít csörögefánkot is a farsangi időszakban. – Na, az még egyszerűbb, hiszen keleszteni sem kell. Van, ahol forgácsfánknak nevezik, de akárhogy is, a lényege, hogy jó vékonyra kell nyújtani a tésztát, hogy ropogósra süljön – avat be a részletekbe Katika.

A világhálón működtetik a kézművesszakköröket

A fánk tehát elmaradhatatlan étele a farsangi időszaknak. A családi ebédeken és az álarcosbálokon, karneválokon is szívesen fogyasztják a mulatozók. Idén inkább csak az előbbi alkalmakkor kóstolgathatjuk az ízletes csemegét, hiszen a maszkabálok, farsangi összejövetelek a járványhelyzetben fennálló korlátozások miatt elmaradnak. Fejtörést okoz ez azoknak az intézményeknek, melyek évről évre hangulatos, látványos farsangi kavalkádokat szerveznek kicsiknek és nagyoknak. A szolnoki Napsugár Gyermekház munkatársai is igyekeznek mindent bevetni, hogy látogatóik számára farsangi hangulatot teremtsenek.

– A koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések egyelőre nem teszik lehetővé a rendezvények szervezését, a személyes találkozást biztosító közösségi alkalmakat, de ebben az időszakban sem tétlenkedünk. Egyrészt néhány felújítás zajlott a Baross úti régi, polgári ház jellegű épületünkön, másrészt online működtetjük a kézműves­szakköreinket. S most, hogy itt a farsang, természetesen a hagyományokhoz kapcsolódó videókkal is készülünk – sorolja Csehné Kovács Sarolta. Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ telephelyeként működő intézmény csoportvezetője hozzátette, nagyon sajnálják, hogy elmaradnak a farsangi programok, de mindenképpen igyekeznek kárpótolni a gyerekeket és a hozzájuk látogató felnőtteket.

– A havonta megjelenő online Publicum januári és februári számában hagyományőrző alakoskodó maskarákat mutatunk be, és hogy a gasztronómia se maradjon ki, bemutatjuk a rózsafánk elkészítését. Mindezek mellett dolgozunk az Agóra Futár – Házhoz visszük a kultúrát! „szolgáltatás” tartalmi részén, hamarosan jelentkezünk az aszakkor.hu elnevezésű tudásmegosztó honlapon keresztül a tevékenységeinkkel, de az aktualitásokat mindenki követheti a közösségi oldalunkon és honlapunkon – számol be a tevékenységükről a csoportvezető.

Munkatársaival együtt alig várják, hogy újranyisson az intézmény, hiszen számukra a néphagyomány őrzése a fő feladat, céljuk az értékteremtés és -átadás minden korosztály számára. A képzett munkatársak olyan alkotótevékenységet biztosítanak, mely nagy hangsúlyt fektet a népi kézművesség és népi játék bemutatására, a néptánc tanítására. Mindezek pedig elsősorban személyes találkozások útján adhatók át.

A szülők egy része kézzel varrja gyermeke jelmezét

A farsangi mulatságok tehát idén kissé átíródtak, a karneválok, maszkabálok elmaradnak, maximum szűk körben lehet álarcos bálokat tartani. Az óvodákban is csak csoportokon belül tartanak ilyen rendezvényeket, idén a szülők kimaradnak a farsangból.

Vagyis igazából mégsem, hiszen a jelmezeket a szülők szerzik be, a vállalkozóbb kedvű anyukák, apukák maguk készítik el.

– Tavaly két gyermekem járt oviba, a pókember jelmezt vásároltam, de a lányom Elza-jelmezét bevállaltam. Hát, őszintén bevallom, nem volt egyszerű. Ezek után nem tudom, hogy idén nekivágok-e a házi varrásnak – meséli a szolnoki Balogh Éva. A háromgyermekes édesanya lánya iskolás lett, két fia óvodába jár, így akár több jelmezen is törnie kell a fejét.

– A lányom az Így neveld a sárkányodat meséből a fogatlan sárkány szeretne lenni, a nagyobbik fiam tigrisjelmezbe bújna, a kicsi még nem döntött ez ügyben. Igazából még az sem tisztázott, hogy lesznek-e farsangi rendezvények, de ha igen, átgondolom ezt a jelmezvarrást – teszi hozzá az édesanya.

A színjátékok tág teret hagynak az alkotókedvnek

A farsangi hagyományok az egész európai kultúrkörben, mind a keresztény, illetve keresztyén, vagyis katolikus és protestáns világban nagyon szerteágazóak és elterjedtek. Ugyanakkor változataikban komoly tárgyi eltérések vannak, melyek gyakran egész kis területekre, akár csupán egy falura jellemzőek.

– Ezt különösen az ünneppel kapcsolatos népi színjátékoknál lehet látni, melyek tág teret adnak az egyéni alkotókedvnek.

Az egyszemélyes előadástól a többszereplős produkcióig mindenféle formában felbukkannak – meséli Benedek Csaba. A szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzos munkatársa arról is beszámol, hogy a farsang időtartama évente változik, mert teljes egészében a húsvéthoz kapcsolódik.

– Amíg kezdőnapja, január hatodika, vagyis a vízkereszt állandó időpont, befejezésének napja, a húshagyókedd mozgónap.

A húshagyót követő nap a hamvazószerda, mely a húsvétig tartó negyvennapos böjt kezdete.

A húsvét pedig már jó ideje, a Krisztus születése után 325-ben Nagy Konstantin római császár által összehívott niceai zsinat óta a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap.

Mindez kicsit bonyolultan hangzik, de közel ezerhétszáz éve így van – magyarázza a szakember.

Tájegységenként is nagy eltéréseket mutat az ünnepi időszak hossza

– A farsangi időszak a népi gyakorlatban lényegében három napra, a nagyböjtöt megelőző farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre korlátozódik, de tájegységenként eltérések vannak ebben is – mondja Benedek Csaba, a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzos munkatársa.

– Például Erdélyben és a Felvidéken a farsangi ünnepkör határa kitolódik a nálunk szokásos időtartamhoz képest. Ugyanakkor a vízkereszt és húshagyókedd közötti időszakban farsang idején több olyan jeles nap van, melyek a farsangtól függetlenül léteznek. Ilyen a vízkereszt, a Vincze-nap, a Pál-nap, Gyertyaszentelő, Balázs-nap, a Gergely-nap. Annak ellenére, hogy a farsangi szokások a néphagyományban az utolsó három napra esnek, azok a dramatikus játékok sem hagyhatók figyelmen kívül, melyeket elsősorban a farsangi időszakban mutatnak be.

A hagyományos farsangot a bőséges evés-ivás, játék, tánc és mulatság jellemezi. Végét a böjt kezdete jelenti, de a hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódó csütörtök a neve. Összefoglalva, a farsang lényege, hogy a résztvevők segítségükkel kiélhessék, a különösen régen, a bezártság miatt hosszúnak, nyomasztónak érzett téli napok elmúlása fölötti örömérzésüket – zárta farsangi összefoglalóját Benedek Csaba.