Jeles tudós turkológusra emlékeztek Karcagon

A jeles tudós életét dr. Bartha Júlia turkológus idézte fel. Mint elhangzott, kevés olyan nagy hatású alakja van a hazai turkológiának, mint Németh Gyula, aki fél évszázadon át vezette az ELTE Török Filológiai Tanszékét, európai hírűvé tette a magyarországi turkológiát. Kiváló tanítványokat nevelt, akik mesterük nyomdokaiba lépve, öregbítették a tudományt és Karcag hírnevét is. Számos kitűnő tanulmányával hozzájárult a magyarság őstörténetére vonatkozó tudományos ismeretekhez.

Nevéhez fűződik a ma egyetlen, ismert alán nyelvemlék, a jász szójegyzék megfejtése. Tudományos munkássága kiemelkedő, nemzetközi jelentőségű. Mindvégig szívesen foglalkozott az őt elindító szülőföldhöz, a Nagykunsághoz, a kunok történetéhez, nyelvéhez kötődő kérdésekkel. Németh Gyula a karcagi gimnáziumba kezdett törökül tanulni, Györffy István néprajztudós és Gaál László iranista hatására.

Törökországi útjain tanulmányozta a Volga középső folyásánál élő tatárok nyelvét, később a Kaukázusban élő kumük és balkár népköltési gyűjtéseket. A török kutatók igen nagyra tartják a munkásságát és rendre megjelennek művei újabb kiadásokban ma is. Nincs olyan nemzetközi konferencia, ahol ne hivatkoznának rá. 1909-től az Eötvös Kollégium tagjaként a Budapesti Tudományegyetemen tanult, többször járt tanulmányúton Lipcsében, Kielben és Berlinben. A Budapesti Egyetemen 1915-ben habilitált, 1916-tól az egyetem megbízott, majd rendes tanár lett, az ő javaslatára lett az egyetem Keleti Nyelvek Tanszékéből 1930-ban Török Filológia és Magyar Őstörténeti Tanszék.

A törökök körében ma is igen népszerű a neve, mert ő írta meg az első török leíró nyelvtant. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója is volt. Munkásságának kiemelkedő területe volt a magyar nyelv török jövevényszavainak kutatása. Legfontosabb munkája „A honfoglaló magyarság kialakulása” című műve és a nagyszentmiklósi kincs feliratainak vizsgálata, melyet szerinte kipcsak török nyelven, a besenyő nyelven írták. Számos tanulmányt szentelt annak a kérdésnek, hogy hol volt a törökség őshazája, mikor kezdődött a török népek vándorlása.

A kérdésekre nyelvészeti eszközökkel kereste a választ. Négy kiváló szakértővel, Ligeti Lajossal, Váczy Péterrel, Fettich Nándorral és Eckhardt Sándorral együtt a nagyközönség számára is érthető összefoglaló műben, az „Attila és hunjai” című kötetben adott a kérdésre választ – hangzott el az emlékezésen, ahol a tudós munkássága mellett magyar és ankarai tanítványairól is szólt dr. Bartha Júlia. Szülővárosával sohasem szűnt meg a kapcsolata Németh Gyulának, gyakran hazajárt, ilyenkor jó barátja Gaál László iranista házában vendégeskedett.

Németh Gyula professzor 1976. december 12-én hunyt el, a karcagi Déli temetőben lévő sírja a Nemzeti Sírkert része, 2006 óta védett. Zarándokhely a törökségi kultúrával foglalkozó tudósok számára ma is sírja, akinek emlékét kegyelettel őrizzük – zárta gondolatait dr. Bartha Júlia, majd az önkormányzat nevében Szepesi Tibor polgármester, Sári Kovács Szilvai és Gyurcsek János alpolgármesterek, és több civil szervezet képviselője helyezte el szobránál koszorúit.

Kitüntetést vettek át

A karcagival egy időben Budapesten is megemlékeztek a jeles tudósról, akinek emlékére a Türk Tanács kulturális szervezetének emlékérmét vehette át Varga Mihály pénzügyminiszter, dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, földügyi kormánybiztos és F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő.