Galériával

2020.11.02. 11:30

Elkészült a Várkapu épülete Szolnokon

Sok szó esett már az átfogó rendezési projektről, aminek keretében folyamatosan épül – tágabb kitekintésben a RepTÁRtól a várkerületig tartó tengelyen – Szolnok új arculata. A készülő Várkapu Látogatóközpont régészeti útmutatások alapján került jelenlegi helyére. Közelebbről áttekintve a várkert fejlesztését, már megvalósult elemek sora segít elképzelni a hamarosan, pár éven belül teljesen elkészülő munkát.

Szoljon.hu/V.B.E.

A vártemplom felújítsa elkészült és nemrég átadták a két, szobrász és grafikai műterem felújítását is a Művésztelepen. Hamarosan elkezdődik a kiállítóház építése a Művésztelep sarkán, fölhasználva legrégebbi fennmaradt szolnoki épület feltárt falmaradványait. A Várkapu Látogatóközpont immár építészeti szempontból elkészült, indulhatnak a belsőépítészeti munkálatok. Álmosdi Árpád építész tervező a lelki mozgatókról és az építkezés művészeti oldaláról is beszélt.

– Teljesen megújul a Damjanich-park, a szobor környezete, itt kertépítészeti munkák lesznek és játszótér. A Zagyva túloldalán parkoló épül. A Nyáry Lőrinc híd szépészeti felújításon esik át, új lámpák és új korlát készül. Az egykori várfal vonalát sétány rajzolja majd körül, várhatóan tavasszal megkezdődik az építése. A Várkapu építészeti része gyakorlatilag kész van, a belsőépítészet és a kiállítás felépítése van hátra. Legutóbb már be is mutattuk az érdeklődő szolnokiaknak. A kiállítást párhuzamosan terveztük, ez külön szakma, hogyan kell felépíteni egy tárlót, az információkat miként kell bemutatni. Forgatókönyv készül ehhez, hogy minden a helyén legyen. Filmek is készülnek – sorolta Álmosdi Árpád.

– Az ötletgazda dr. Kertész Róbert alkotta meg az egész projekt vázát, ő most szakmai tanácsadó. Azután együtt kitaláltuk, hogy a vár bemutatásához mit kellene felépíteni úgy, hogy összecsengjen a Művésztelep fejlesztésével is. De nagyon sokan dolgoznak a megvalósítás érdekében, profi tervezőkkel és kivitelezőkkel csináltatjuk a részfeladatokat. Csendes Mónika és jómagam vagyunk az építészeti generáltervezők, koordinálunk, szempontokat adunk és összefésüljük a többi elemmel. Például Kertész Robi mondja, hogy 200 darab ágyúgolyót ide, a második emeletre szeretne föltenni, akkor én hívom a statikust, hogy milyen vasalás kell ehhez a födémbe. Egy török ostromot ez a várkapu simán kiállna, sokkal erősebb a szerkezete, mint az eredeti kapuépületé volt – mondta az építész.

– Mennyiben más a szolnoki a többi várhelyreállításhoz képest? Napjainkban kétféle módszer terjedt el a szakmában. Az egyik a múlt visszaépítése, olyan anyagokat, építési módokat használnak, mint az eredeti épület építésekor. Ez hozza az élményt, így épül például a füzéri várrekonstrukció vagy éppen a budai vár legújabb építményei. A másik módszer, hogy kontrasztot képeznek, ami új, az teljesen olyan legyen, mint a mai: üvegből, acélból. Mi nem akartuk egyiket sem, úgy gondoltuk, élmény is legyen, de mai! Lehet ugyan látni, hogy ma, 2020-ban építették, de mégis olyan érzés ébredjen a látogatóban, mintha egy régi épületben járna – ecsetelte Álmosdi Árpád.

– Az építészet amellett, hogy a korszellem lenyomata, egy nyelv is, egy formáról eszedbe jut valami, olyan nyelvezetet kerestünk, ami megidézi az egykori várat, de nem a szokásos megközelítéssel. Szolnok különleges abból a szempontból, hogy kétszáz éve a vár csak a lelkekben van jelen. A történelmi emlékezet a kövekbe van írva, mondjuk például Egerben vagy a francia katedrálisokban. Ami nincs a kövekben, az elfelejtődik, Szolnokon mégis megmaradt ez a tudás és hiányzik a szolnokiaknak. A várat az 1820-as években bontották le, mégis megőrződött a város mentális tudatában és él kétszáz évvel később is – világított rá a tervező.

– Az, hogy a vár nyomtalanul eltűnt Szolnokról – vagy úgy is mondhatjuk, beépült a vár a városba – mindig foglalkoztatta az embereket. Így született a művésztelepi kis torony is, a vár emlékét megőrzendő. De 1905 óta, több mint száz éve velünk van, immár Művész-torony lett belőle. Láttam sok Szolnokra készülő tervet. A buszpályaudvar tervezői is várszerű épületet akartak, a pláza sarkaira is négy tornyot rajzoltak az építészek hasonló okokból. De építészhallgatók tervei is sokféleképpen körüljárták már a problémát.

– Kérdés persze, hogy az új épület képes lesz-e belenőni a városképbe, a várhelyre, mintegy megelevenedni az emlékezetből. Ez nem csak a tervezőknek és építőknek izgalmas feladat, de minden szolnokinak is. Begyógyítunk egy sebet, ami nem is látható. Egy műtét pedig nyilván kellemetlen. Érthető, hogy minden változás kényelmetlenséget okoz, ahogy egy új cipőt is be kell járatni. Reméljük, a kezdeti ellenérzések idővel feloldódnak, és a szolnokiak büszkék lesznek régi-új várukra. Ennek már látni a jeleit. Például a látogatóktól hallottam, hogy este olyan az épület, mintha mécsesek világítanának a vártoronyban. Mi erre nem gondoltunk a tervezéskor, de szép gondolat – mondta bizakodva Álmosdi Árpád.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában