Balesetveszélyes helyzeteket idézhet elő a büntetőfékezés

Benne járunk a nyárban, az emberek többsége a koronavírus-járvány miatti korlátozások után kiszabadult otthonából, sokan utaznak autóval nyaralni. A türelmetlen sofőrök sok esetben büntetőfékezéssel és leszorítással igyekeznek elégtételt venni a szerintük előttük lassan haladó autóstársaikon.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. közelmúltban készült online felmérése szerint az emberek 99 százaléka a büntetőfékezést veszélyesnek tartja. A kérdőívet két hét alatt több mint ezerháromszázan töltötték ki, ami azt mutatja, hogy az agresszív közlekedés témája igen élénken foglalkoztatja az embereket. A nem reprezentatív felmérésben részt vevők több mint kétharmada állította, hogy napi rendszerességgel találkozik járművét agresszíven vezető autóssal. Az életkorral egyenes arányban nő azok száma, akik agresszivitást észlelnek a hétköznapokban a közlekedés terén. A fiatalok 56, a középkorúak 72, az idősebbeknek pedig már a 76 százaléka napi szinten tapasztalja.

Arra a kérdésre, hogy a gyorsabb autók vezetői agresszívebbek-e, 55 százalékban volt igen a válasz. Hasonló a helyzet a drágább kocsik esetében is, a válaszadók 62 százaléka szerint az ilyen autókat vezetők erőszakosabbak. Az agresszív közlekedés kiváltó okai közül pedig a türelmetlenséget, a fölényeskedést, mások viselkedését, illetve a stresszt jelölték meg a legtöbben. A kutatásból kiderül, a válaszadók nagy többsége (69 százalék) úgy véli, régebben kulturáltabban vezettek az emberek, mint manapság.

Vadas Attila, a szolnoki Sprint Autósiskola vezetője szerint eddig is jelen volt a büntetőfékezés a közlekedésben, de mivel egyre több autóban van már fedélzeti kamera, így most jobban előtérbe kerültek. Mint megtudtuk, a KRESZ szerint csak abban az esetben indokolt a hirtelen sebességcsökkentés, ha veszélyhelyzet adódik, vagyis balesetet próbálunk elkerülni. Büntetőfékezés viszont akkor történik, ha valami sérelmet próbál megtorolni ezzel a sofőr, például, ha a másik lassan haladt vagy bevágott elé.

– A rohanó világ hozta magával azt, hogy egyre türelmetlenebbek az emberek, hiszen mindenki feszült, siet, késésben van, folyton csörög a mobil, vezetés közben telefonálnak, e-mailt írnak. Emellett egyre több és egyre gyorsabb autók vannak, de az is közrejátszik ebben, hogy milyen napja van a sofőrnek, meleg van-e vagy esetleg fronthatás – sorolta a lehetséges okokat a gépjárművezető-szakoktató.

– A tanulóvezetőkkel még türelmetlenebbek az autósok, sokan elfelejtik, hogy ők is így kezdték. Ennek ellenére nincs több konfliktusom oktatóként, mint magánemberként. Arra törekszünk a tanulóvezetőkkel, hogy minél kevésbé akadályozzuk a forgalmat. Ahol lehet, kihúzódunk a külső sávba. Mi azt tanítjuk, hogy a legfontosabb a türelem, viszont sokszor éppen ebből adódik a konfliktus, hiszen mi szigorúan betartjuk a szabályokat, mások pedig rugalmasabban kezelik őket. Például a zebra előtt megállunk, és elengedjük a gyalogost, a mögöttünk közlekedő viszont gyakran ránk dudál vagy belénk rohan.

– Az elmúlt hónapban két gépkocsinkat törték így össze. Büntetőfékezni nem szoktak előttük, hiszen úgyis lassan haladunk, így ezzel nem szúrnának ki velünk, de előfordul, hogy megpróbálnak letolni az útról. Mi tehát igyekszünk megtanítani a leendő gépjárművezetőknek a türelmet, de azután, hogy levizsgáztak, már mindenki a saját belátása szerint közlekedik. A fiataloknál sokat számít, hogy mit lát a szüleitől. Érdemes lenne, ha eleinte úgy közlekednének, hogy ül mellettük valaki, akinek már régóta van vezetői engedélye. A büntetőfékezésnek egyébként nem is látom értelmét, hiszen ehhez nekem is le kell lassulnom, holott eddig az volt a problémám, hogy nem tudtam haladni. Ráadásul, ha a hirtelen fékezésből koccanás lesz, nekem is kár keletkezhet az autómban, és még meg is büntethetnek – véli Vadas Attila.

– Az utóbbi időben megnövekedett a járműforgalom, viszont az utak minősége ezt nem követi, így leszűkült a tér. A felgyorsult világ mellett ez lehet az oka annak, hogy egyre több konfliktushelyzet alakul ki a közlekedésben – mondta hírportálunknak Szabó Ferenc őrnagy, a Szolnoki Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője. – Sok mindenen múlik még, hogy kialakul-e egy ilyen helyzet. Például, ha az autós idegileg leterhelt, előfordulhat, hogy vezetés közben is türelmetlenebb. Vagy ha olyan társasággal utazik, amely arra buzdítja, hogy márpedig menjen, és büntesse meg a másik autóst.

–Az viszont akár egy visszatartó erő is lehet, ha például a gyermeke ott ül vele az autóban – tette hozzá az osztályvezető, aki kifejtette, hogy a sofőrök által használt megtorlások közül a büntetőfékezés a legsúlyosabb. Ezenkívül előfordul még, hogy előzésnél kicsit közelebb megy az autós a másikhoz, kisebb oldaltávolságot tart, leszorítja az útról, vagy villog, integet, mutogat, dudál, esetleg úgy közlekedik mögötte, hogy huzamosabb időre felkapcsolja a fényszórót. Olyan is megesik, hogy az autósok megállnak, és fizikai erővel próbálják megoldani a problémát, ami akár garázdaságig is fajulhat.

– Az esetek nagy százalékában a konfliktusok elindítója egy véletlen, gondatlan manőver, amit a másik autós büntetőfékezéssel torol meg. Mivel az, akinek a sérelmére ezt elkövették, egy korábbi megnyilvánulása miatt kapta ezt a büntetést, általában ezzel lerendezik a konfliktust a felek, és mindenki megy tovább. Ezért túlnyomórészt nem történik bejelentés – részletezte Szabó Ferenc. – Ez a probléma országos szintű, megyénkben is jelen van, viszont sok eset nem jut a rendőrség tudomására. Inkább abból látható, hogy ez egy létező jelenség, hogy a közösségi médiában és a híroldalakon folyamatosan kerülnek elő videók ilyen esetekről.

Az osztályvezető rávilágított, hogy a büntetőfékezés közúti veszélyeztetésnek minősül, hiszen ezt a KRESZ szabályainak szándékos megszegésével teszik meg az autósok. Ez már bűncselekménynek számít, és három év szabadságvesztés is járhat érte. Ha viszont a veszélyhelyzet előidézésén túl a cselekmény súlyos sérülést, maradandóságot, vagy netán halált okoz, ez a büntetési tétel megnő. Ha pedig az autós azzal a céllal büntetőfékez valaki előtt, hogy szándékosan személyi sérülést okozzon, akkor az már akár emberölés kísérlete is lehet. Itt azt kell mérlegelni, hogy a szándékosság csak a veszélyhelyzet előidézésére irányul-e, vagy arra, hogy a másik megsérüljön.

A veszélyhelyzetet előidézőnek a helyszínen elveszik a vezetői engedélyét, további szankciókról viszont a bíróság dönt. Mint minden más bűncselekmény esetén, a bíróság pénzbüntetést is kiszabhat. A büntetőfékezésnek azonban baleset is lehet a vége, hiszen váratlanul és indokolatlanul történik, így nem számít rá a sofőr. Ilyenkor vagy a két jármű ütközik össze, vagy a hátul haladó gépkocsi vezetője félrerántja a kormányt, és az árokban köt ki, esetleg a szemből érkezővel ütközik.

Március végén megyénkben eljárás indult egy sofőr ellen büntetőfékezés miatt. A törteli lakos Martfű külterületén akart megelőzni egy megkülönböztető fény- és hangjelzéssel közlekedő mentőautót, ezért a járműve távolsági fényszórójának felvillantásával és hangkürttel többször jelzést adott a sürgősségi ellátást végző autó sofőrjének. Miután a huszonhárom éves férfi megelőzte a mentőautót, fékezett egyet a sérültet szállító gépjármű előtt, aminek a vezetője szintén fékezésre kényszerült. A rendőrök a helyszínen elvették a sofőr vezetői engedélyét, valamint közúti veszélyeztetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást ellene.

– A büntetőfékezést nehéz bizonyítani, hiszen nyilván két elmondás áll szemben egymással. Itt lépnek be a modern kor vívmányai, a fedélzeti, közterületi és térfigyelő kamerák. Ezek felvételei ugyanis bizonyítékul szolgálnak egy büntetőeljárás során – magyarázta Szabó Ferenc.

– Úgy gondolom, hogy a közlekedés alapból veszélyes üzem, így nem fér bele, hogy valaki, a benne rejlő veszélyeken túl még szándékosan is veszélyeztesse mások életét vagy testi épségét a saját sérelme miatt. Sok baleset történik a közutakon, nem hiányoznak a szándékosan előidézett tragédiák.

Szabó Ferenc arról is beszélt, hogy a gyalogosok és kerékpárosok is kerülnek konfliktusba a gépjárművezetőkkel, főként a zebrákon. Előfordul, hogy az autós ledudálja, vagy nagyon közel megy hozzá. Ha pedig szabálytalanul halad át az úton, a sofőr még kicsit gyorsít is, hogy megijessze.

– A helyes magatartás az lenne, ha az autós sebességcsökkentéssel próbálná elkerülni a kialakuló veszélyhelyzetet, és nem a gyalogos büntetésével foglalkozna – hangsúlyozta az osztályvezető.

– A gyalogosok pedig ne úgy lépjenek le az úttestre, hogy féktávolságon belül kényszerítsék megállásra az autóst, még kijelölt gyalogátkelőn sem. Tudatos, partnerközpontú közlekedéssel jelentősen kevesebb konfliktushelyzet alakulna ki.