2020.06.12. 07:00
Szolnokon elhangzott: a gazdálkodókat segíti az öntözési törvény
A klímaváltozás ténye már mindennapjaink részévé vált, és a Tisza-völgy vízgazdálkodását is meghatározza. Az ezzel járó hatások csökkentésének eszköze az öntözés lehetőségének megteremtése és az öntözési rendszerek fejlesztése. Ez kiemelt helyet kapott a megyei önkormányzat 2020–2030-as időszakaira irányuló stratégiai programjaiban is. Ennek jegyében tartottak csütörtökön öntözési szakmai tanácskozást Szolnokon, a megyeházán.
Fotó: Csabai István
– Nem lehet letagadni azt a tényt, hogy az éghajlatunk megváltozott, és öntözés nélkül ma már nem lehet biztosítani évről évre a termelés biztonságát. Az évenkénti erős ingadozás százmilliárd forint nagyságrendű különbséget jelent az árbevételekben. Az éghajlatváltozásra pedig az egyik megfelelő válasz az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése – hangsúlyozta előadásában dr. Nagy István agrárminiszter a fórumon.
Az agrárminiszter kifejtette, hogy kihívást jelentett azt a szemléletet megváltoztatni, hogy a vízre katasztrófaként tekintsünk. Vízügyi szempontból ugyanis az a szemlélet uralkodott, hogy magas gát – gyors vízelvezetés. Árvízveszély esetén ez követendő elv. De egyébként amikor bő vízhozam van, jó lenne betárazni is, hogy amikor hiány van, fel tudjuk használni. Az elmúlt időszak kihívása volt olyan együttműködést kialakítani, hogy mindkét szemlélet érvényesüljön, ez sikerült is.
Elmondta, jelenleg mindössze 87 600 hektáron történik ma Magyarországon öntözés, 2022-ig ezt szeretnék mindenképpen megduplázni, de ideális esetben lehetne 500 ezer is. Hangsúlyozta az öntözési törvény megszületésének fontosságát, melyben olyan kardinális pontok szerepelnek, amelyek fontosak az öntözés gyakorlati feltételeinek előteremtéséhez. Ilyen az öntözési közösségek megalakulása, melyből hatvanat már létre is hoztak. Az öntözési közösség szántóföldi növénytermesztés esetén legalább 100 hektár, gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár öntözésének a lehetőségét biztosítja.
Törvénybe foglalták az öntözéses szolgalmat is, e szerint tűrnie kell a gazdáknak, hogy területükön átvezessék az öntözéshez szükséges létesítményeket, berendezéseket. A szolgáltatások pedig csak nonprofit jelleggel működhetnek, így nem lehet a gazdálkodást akadályozó tényező a víznek az ára. Ezen túlmenően nem a gazdáknak kell lefolytatnia a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat, és nem is kell fizetniük érte, így száz hektárnyi terület esetén akár több millió forintot is megspórolhatnak a gazdák.
Öntözési konferenciát rendeztek Szolnokon
A törvény által öntözési kerületeket jelölnek ki, melyekre öntözésfejlesztési terv készül, így ezt nem kell a gazdáknak külön-külön kidolgoznia. Az agrárminiszter azt is hangsúlyozta, szeretnének majd odáig eljutni, hogy megadva a helyrajzi számot, rögtön megkapja a gazda a választ, hogy az adott területet lehet vagy nem öntözni, ha igen, rögtön a technológiára vonatkozó ajánlást is adnának. A kihasználatlan víztöbbletet pedig mindenképpen hasznosítani kellene. Jelen pillanatban 20 milliárdos keret áll rendelkezésre az öntözésfejlesztésre, ezt az összeget könnyebb lesz a gazdáknak lehívni. A pályázati korlátokat pedig 500 millió forintról 2 milliárdra emelték.
Felmérték az igényeket
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is végzett felméréseket az öntözési igényekről. A rendezvényen Kiss Róbert, a NAK megyei igazgatója felidézte, 2014-től napjainkig milyen szerepet töltött be a kamara abban a munkában, melynek révén megszülethetett az idei év elején az öntözési törvény. Elmondta, kérdőívek segítségével három körben felmérték, milyen öntözési igény mutatkozik a gazdák részéről. Megyei szinten már első alkalommal 479 kérdőívet töltöttek ki, ami jól mutatta az érdeklődést.
