Pályázati támogatásra vár a kunszentmártoni ásatás

– Forrásokból tudható, hogy a régi Kunszentmárton a maitól hat-nyolc kilométerre délkeletre, a Nagy-ér partján terült el. A romokat száz évvel ezelőtt lehetett látni, többen fel is jegyezték a helyét – avatott be a részletekbe Polgár Zoltán, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze. Az intézmény munkatársai által használatos archeomágneses vizsgálat is megmutatta, hogy milyen beásások vannak a földben.

– Nagyon ritka, hogy ma lakatlan, de egy biztosan tudott helyen áshat egy középkorral foglalkozó szakember. A képekből lehet következtetni, hogy több fázisban átépített templomról van szó, a kutatás régészetileg kihívás – tette hozzá. Az oklevelek és egyéb írásos feljegyzések alapján Buda elfoglalása után 1541-ben, Izabella királyné kíséretével Kunszentmártonban is megszállt, ahol egy lengyel nemes meghalt, helyben el is temették.

– Nagy dolog lenne megtalálni, hiszen a történelem akkor még érdekesebb, ha személyessé tudjuk tenni – mondta a régész. Az ásatás ügyét a helyi születésű kutató, Dr. Barna Gábor karolta fel, akinek számos ötlete van, hogyan lehetne bemutathatóvá varázsolni a leleteket.

– Az ásatásra az EMMI 2019-ben tízmillió forintot ítélt meg, de egy adminisztrációs hiba miatt nem utalták át, így újra meg kellett kérni, remélve, hogy idén elkezdődhetnek a munkálatok. Közben a Bejárható Magyarország program keretében a Telek-halomra vezető tanösvényre is pályáztunk – válaszolta a kutató.