Őzet mentettek az egyik szandaszőlősi utcában

– Múlt héten az egyik délutáni járőrszolgálatom meglehetősen különlegesre sikerült a Tóth Árpád úton – kezdte az őzmentés történetét Veres József polgárőr. Mint mondta, az út végénél két hölgy haladt el kocsival, akik szóltak neki, hogy egy őzike kószál a környéken. A Tisza-gáton szaladt egy motoros elől, ám nem az erdő felé vette az irányt, hanem az utcákba menekült. Ezután mindhárman megpróbálták az erdő felé terelni a jószágot, de sajnos nem jártak sikerrel.

– Időközben nagyon elfáradt szegényke, már a kutyák is ugatták. Látszott rajta, hogy zavarodott volt. Míg végül az egyik kerítésnél megállt, mi pedig úgy döntöttünk, nem háborgatjuk tovább, hadd pihenjen. Az egyik segítő hölgynek aztán eszébe jutott, hogy van egy vadász ismerőse, akit értesíthetnénk, hátha segítene nekünk – folytatta.

Így is történt. Amíg a szakavatott segítségre vártak, József felhívta az arra közlekedő autósok figyelmét, hogy lassabban menjenek, nehogy megzavarják a fáradt jószágot. Amikor a vadász megérkezett, megállapította, hogy az állat nyaka megsérült, ráadásul az egyik agancsa is letört. Ekkor egy fiatalember is a helyszínre sietett.

– A vadász arra kérte a lakókat, hogy hozzanak fertőtlenítőszert, hogy elláthassa a sebet. Szerinte az agancsát nem akkortájt veszítette el a nagyjából kétéves őz. Úgy látta, egy másik állattal való csatározás közben törhetett le – tudtuk meg.

A szakszerű ellátást követően a vadász és segítője kézben vitték el az őzet a közeli erdőszélre, ahol elengedték.

– Mindannyian tudtuk, hogy jó dolgot teszünk. Főként, ha elgondoljuk, hogy a védtelen jószág akár egy autó elé is szaladhatott volna ijedtében. Ezzel pedig saját magában, de másban is kárt okozhatott volna. Összefogással, igazi csapatmunkával sikerült megoldani a helyzetet, és visszajuttatni az őzet az eredeti környezetébe – taglalta a járőr. József hangsúlyozta, külön köszönet illeti a mentőakcióban kiemelkedő szerepet játszó vadászt, aki kiválóan tette a dolgát.

– Mindnyájan megtettük a magunkét. S úgy érzem, nem lehet elégszer köszönetet mondani a segítőknek, hogy jól zárult ez a mesébe illő történet – zárta szavait.