Európa két legkorszerűbb folyami hadihajója Szolnokon is megfordult

Saját vízi hadijármű 1873-ban járt itt először, amikor a két éve vízrebocsátott Lajta monitor elpöfögött Szolnok előtt. Őt évek múlva testvérhajója, a Maros követte, amiről Kósa Károly helytörténész már korabeli tudósítást is talált a Szolnoki Híradó, 1885. aug. 9-i számában. „Sok bámulója volt a ,Maros’ monitornak, mely a múlt héten egy napig Szolnokon horgonyzott. A hadi szolgálatra hivatott két vontcsövű ágyúja daczára igen barátságosan néz ki, de még sokkal barátságosabbak a hajó tisztjei és legénysége, kik az érdeklődő közönségnek nagy előzékenységgel mutatták és magyarázták a hajó berendezését.”

Legközelebb 1894-ben újabb monitor, a Körös fordult meg nálunk, de hadi események csak 1919-ben voltak a Tisza itteni szakaszán. Petneházy Zalán folyamőr törzskapitány visszaemlékezése szerint akkor Szolnokon néhány hajóból hadihajós parancsnokságot létesítettek, s a román offenzíva ellen a Zenta és a Csele gőzösök támogatták a vörösöket. Rajtuk kívül még egy páncélozott motorcsónak is behúzódott a Zagyva torkolatába, annak ágyújával is lőtték a románokat. Nem kizárt, hogy emiatt is kaphatott a Vártemplom néhány belövést. Ezt a csónakot a visszavonuláskor robbantották fel a vörösök, a másik két hajót egy információ szerint Csongrádra vonták vissza, ahol a személyzetük elsüllyesztette őket.

A két háború között az egykori hadiflottából megmaradt és újjászerveződött magyar királyi folyamőrség tartott időnként nyári hadgyakorlatokat a Tisza szolnoki szakaszán. Ebből az időből egy épületük is megmaradt a Verseghy úton, amit felújítva jelenleg lakóháznak használnak. Ma a folyamőrség utóda, a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred járőrözik időnként a Tisza déli szakaszán a vízi forgalom ellenőrzésére, de városunk „felségvizeiről” már jó ideje eltűntek a hadi járművek.

A Lajta és a Maros, monitorok a Tiszán

A címben említett, és városunkat megtisztelő két hadihajó büszke emléke katonai múltunknak. Közülük a ma is magyar lobogó alatt szolgáló Lajta Európa legrégebbi úszóképes folyami hadihajója és egyben a világ legöregebb folyami páncélos hadihajója. Társáról, a Marosról 1920 óta, amikor az első világháborús összeomlást követően átadták Ausztriának, nincs további adat.

A monitorok, melyeknek neve figyelőt, felügyelőt jelent, a maguk korában a legmodernebb folyami hadihajóknak számítottak, és az Osztrák-Magyar hadiflotta részeként folyóvizeinket tartották ellenőrzésük alatt. Ezt a páncélozott, forradalmi újításnak számító forgatható lövegtoronnyal ellátott hajótípust Ericsson svéd mérnök teve alapján eredetileg az északiak vetették be az amerikai polgárháborúban.

Európa első két folyami monitorát magyar cég, az Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyár Rt. és az Óbudai Hajógyárban az Első Duna-gőzhajózási Társaság építette. A Marost 1871. április 20-án, a Lajtát május 17-én bocsátották vízre. Részt vettek Bosznia-Hercegovina 1878-as megszállásában majd végigharcolták az első világháborút. A Leithából a háború után civil hajó lett, végül a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál fejezte be pályafutását. Ekkor fedezte fel és azonosította Friedrich Prasky osztrák mérnök közreműködésével dr. Csonkaréti Károly hajózástörténész dr. Margitay-Becht András fogorvos és hadihajózás-történész.

Az ő kitartásuknak és fáradhatatlan munkájuknak köszönhető társadalmi összefogás eredményeként lett felújítva védett ipari és hadtörténeti emlékként Lajta Monitor Múzeumhajó néven a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tulajdona. Ma az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred kezelésében látogatható hadtörténeti emlékünk.