2020.05.24. 20:00
Júniustól megyénk több településén is ellenőrzik a házak állapotát
Nagy gondokat okoznak a megye településein az elhagyott, romos házak, melyekből egyre több van. Az elhanyagolt portákat felveri a gaz, elszaporodnak a kártevők, az épületek pedig életveszélyessé válnak, amellett, hogy csúfítják a településképet. Az önkormányzatok jogilag nem sokat tehetnek, hiszen magánterületre elvileg be sem léphetnének, a tulajdonosokat vagy az örökösöket pedig szinte lehetetlen elérni.
Sok településen akadnak elhanyagolt, rossz állapotú épületek, amelyek többségét már senki sem gondozza
Forrás: Illusztráció/Shutterstock
Tiszapüspöki mintegy hétszáz házából legalább száz áll lakatlanul, az épületek felét egyáltalán nem gondozzák.
– Harminc utcánk van, és mindegyiken legalább négy-öt ilyen ingatlan található – mondta a település polgármestere, Bander József.
– Ez dühíti az ott élőket, folyamatosan bombázzák az önkormányzatot, hogy tegyünk valamit. Megértem, hiszen ha valakinek a szomszédságában egy dudvafészek van, ahová bejárnak a patkányok, kóbor kutyák, vagy éppen emberek illegálisan, akiket „lakásbujkálóknak” hívunk, nyilván nagyon nagy probléma. Csakhogy hiába a szándék, nem sok jogi lehetőség van a kezünkben – ismertette a helyzetet, ami mint mondta egyre kezelhetetlenebb. Hiszen egyre több az elhunyt idős, és sokan távoztak külföldre is, munkát vállalni.
– Első körben a tulajdonost kell megkeresnünk, ilyenkor két dolog szokott kiderülni: vagy az elhunytnak van hat-hét örököse, akik vagy elérhetőek, vagy nem. Az elérhető örökös általában elzárkózik a rendbetételtől, mert azt mondja, hogy a többi miért nem teszi ezt meg. Ezzel kapcsolatban elindul a levelezgetés. A másik, hogy megtaláljuk a tulajdonost, aki külföldön tartózkodik, vagy már ott él, így vele sem tudunk mit kezdeni. Ez az eljárás legalább egy évig biztosan eltart, mire egyáltalán kiderítjük a tulajdonost. Addig is nő a fű, romlik az épület állaga, feltörik vagy megrongálják. Viszont az önkormányzat elvileg be sem mehet az ingatlanra, mert az magántulajdon – mondta az ilyenkor szokásos eljárásról.
Ha az épületnek egyáltalán nincs tulajdonosa és életveszélyes az állapota, az önkormányzat kezdeményezi az építésügyi hatóságnál, hogy indítson eljárást. Ennek végén a hatóság arra kötelezi az önkormányzatot, hogy bontsa le az épületet, de ezt is csak egy éveken át tartó procedúra végén tehetik meg.
– Nagy problémát jelent ez, szívesen folytatnék egy egyeztetést azokkal a településekkel, amelyek szintén gondban vannak emiatt. Jó lenne, ha valamilyen jogot kapnánk a kezünkbe, például, ha valamilyen indokkal kisajátíthatnánk ezeket az ingatlanokat – vélekedett a polgármester.
Ilyen településből bőven van a Tiszazugban is. Cibakházán minden utcában legalább egy olyan ingatlan található, amely nem lakott, ezek állapota változó. Sok esetben a tulajdonosok felkeresése is nehézségekbe ütközik.
– Jellemző, hogy az öröklési sorban tíz-tizenöt örököse is van a háznak, akik sokszor egymással sem tartják a kapcsolatot. Akadt olyan eset, hogy a tulajdonosok felét sem értük el. Egy részük külföldön él, szinte lehetetlen mindenkit megtalálni – mondta Hegyes Zoltán, Cibakháza polgármestere.
Az épületeket benövi a gaz, beköltöznek a patkányok. A rágcsálók szétfúrják az épületet, amely életveszélyessé válik. Több esetben patkányirtást szerveztek, mivel a rágcsálók elszaporodtak a romos házak környékén.
– Ha a tulajdonosokat nem érjük el, akkor az önkormányzatnak kell lebontatni a házat. Legtöbb esetben azt kell megakadályoznunk, hogy az utcafronti falak a járdára dőljenek. Az építési törmeléket nem szállíttatjuk el, hanem csak összedöntjük az épületet – részletezte.
Hasonló problémákról számolt be dr. Kiss Györgyné, Tiszakürt polgármestere, aki szerint a faluban egyre több az elhagyott ház.
– Sok romos épület található a faluban, kettő van, amit bontásra ítélnénk. De vagy anyagilag vagy jogilag nem rendezett a helyzet. A tulajdonosok megfizetik a bírságot, amit az építési hatóság kiszab, de a házzal semmi sem történik. Az önkormányzatnak saját költségvetésből kell kigazdálkodni a bontás összegét – számolt be a falu vezetője.
– Nálunk nincs rendelet, amelyet az ilyen romos házak, gazos telkek tulajdonosaival szemben alkalmazni lehetne. Így marad a szóbeli felszólítás. Szerencsére kevés épületről, házról van szó, de három-négy azért akad – mondta Fórizs Ágnes Karolinia, Mezőhék polgármestere. Hozzátette, ezeknél az utcafrontot gyakran a közmunkások gondozzák.
Hasonló problémákkal küzdenek Mesterszálláson is, noha akadnak helyi szabályok, amelyek segítik a közterületek tisztán tartását. Persze ahol szükséges, a közmunkások gondoskodnak az utcák rendezettségéről.
– A vízelvezető árkokra különösen nagy figyelmet fordítanak. Egyébként jó néhány rendelkezésünk van, egyebek mellett a házak előtti zöldterületek karbantartására vonatkozóan. A hulladéktárolást és a nem használatos jármű tárolását is leszabályoztuk. Aki nem tartja be az intézkedéseket az esetleges felszólítások ellenére sem, pénzbírsággal számolhat. Ez utóbbi jelenség szerencsére nem jellemző, a rendelkezések pozitív hozadéka, hogy a településünk rendezett – részletezte Kiss Gábor polgármester.
Ahány helyszín, annyi egyedi probléma. Így a mezőtúri közös önkormányzati hivatal egy közterület-felügyeleti osztály felállításával szeretné megkönnyíteni a helyzetet.
– Mezőhéken, Mesterszálláson, Kétpón és Mezőtúron ellenőrzi az ingatlanok, porták állapotát majd egy csapat, június elsejétől. Emellett az állattartási körülményeket szintén vizsgálja. Elsősorban a felderítés a feladatuk, az elhanyagolt portáknál felszólítási joguk is lesz – részletezte dr. Enyedi Mihály, Mezőtúr jegyzője. Kiemelte, hogy az egység működésétől az illegális hulladéklerakás visszaszorulását is remélik.
A nyolcszáz lelkes Kőröstetétlenen két rossz állapotban lévő ingatlan található. Ezek közül az egyik szocpollal terhelt, így a jogszabály szerint tilos értékesíteni.
– Éppen ezért ezzel a romos épülettel nem tudunk mit kezdeni. A tulajdonosok évek óta nem járnak haza, a ház állapota csak tovább romlik – ecsetelte a falu polgármestere. Pásztor Imre elmondta, a másik problémás épületet is elhagyták, s az már három éve árverés alatt áll. Az önkormányzat mindkét esetben a házak utcafrontján próbál rendet tartani.
Megvették az elhanyagolt ingatlant
A kőteleki önkormányzat megvásárolta a település főútján évek óta elhanyagoltan, romosan álló házat. Mint azt a település polgármestere elmondta, az adásvétel folyamatban van.
– A portát, az ingatlant rendbe tesszük, és amennyiben lesz rá kereslet, lehetőség, értékesítjük. Több hasonló ingatlan is van a településen, anyagi források függvényében továbbiakat is tervezünk vásárolni, helyreállítani. Ezzel járulunk hozzá, hogy rendezettebb legyen a falu képe – emelte ki Lovász Tibor.