Itt a kullancsszezon, támadnak a vérszívók a Jászkunságban is

– Amikor az ölembe ült, akkor vettem észre a sötét pontot a fülkagylójában. Amikor közelebbről megnéztem, azonnal láttam, hogy ez bizony egy kullancs – mesélte a hétéves Rita anyukája, Erzsébet. A szolnoki szülők megpróbálták kiszedni a vérszívót, de az olyan rossz helyen volt, hogy a művelet közben a rovar feje leszakadt, és benne maradt a gyermek fülében.

– Nagyon megijedtünk! Azonnal telefonálni kezdtünk, majd a férjem elvitte a kislányt a Hetényi kórházba, a fül-orr-gégészetre. Nagyon kedvesek voltak, kiszedték a kullancs fejét. Azonban továbbra sem vagyunk nyugodtak, mert a kullancs által terjesztett betegségek csak napokkal vagy hetekkel később derülnek ki – mondta az aggódó anyuka.

Valóban így van. A leginkább erdőben, a bokros, sűrű aljnövényzetben élő vérszívók egy része komoly betegségeket terjeszthet. A kullancs­encephalitis, vagyis az agyhártya-agyvelőgyulladás kórokozója ritkábban, míg a lyme-kórt okozó baktérium gyakrabban, tizenkét százalékban fordul elő a kullancsokban. Hazánkban ezt a két, embert érintő betegséget terjesztik.

– Az agyvelőgyulladás jellemzően tünetmentes. Kisebb részében egy-két hetes lappangási időt követően enyhe betegségtünetek jelentkeznek, mint a láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás. Pár nap múlva a panaszok megszűnnek. Egyes esetekben láz és a központi idegrendszer gyulladása is bekövetkezik, a betegség ilyenkor kórházi ellátást, esetenként intenzív kezelést igényel. A fertőzés védőoltással megelőzhető – tájékoztatott a betegségről a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya.

A másik, gyakoribb betegség, amit a kullancs terjeszthet, az a lyme-kór.

– Ez egy állatról emberre terjedő betegség, legjellegzetesebb tünete a vándorló bőrpír, amely általában hét-tíz napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. Ezt enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti. Felléphet láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, idegrendszeri tünetek is. A betegség védőoltással nem megelőzhető, de antibiotikummal jól gyógyítható. A betegség korai szakaszában jellemző bőrtünettel, influenzaszerű tünetekkel érdemes orvoshoz fordulni, ilyenkor nagy biztonsággal diagnosztizálható a betegség. Az időben megkezdett kezelés fontos, laboratóriumi vizsgálatra a legtöbb esetben nincs szükség. A késői diagnózis felállítása nehezebb, ekkor az orvos vérmintából ellenanyag-kimutatást végeztet – írta válaszában a kormányhivatal.

Megyénkben lyme-kórban az elmúlt tíz évben összesen 269-en betegedtek meg, évente átlagosan huszonhét esetet regisztrálnak. Agyvelőgyulladásos megbetegedést pedig mindösszesen kettőt találtak az elmúlt tíz évben. Mint tanácsolják, legfontosabb védekezési módszer a megelőzés, vagyis kullancsriasztó szerek használata, valamint a védőoltás.

Túrázásból hazaérve mihamarabb vizsgáljuk át a testünket!

A kullancsok előfordulása megyénkben is az erdős területeken jellemző. Turistaként lehetőleg kerüljük el a sűrű aljnövényzetet, erdőkben a kijelölt gyalogutakon haladjunk. „Kullancsgyanús” helyről hazaérkezve minél hamarabb vizsgáljuk át a testünket, különösen a hajlatokat, a deréktájékot, a fül mögötti részt.

Ha a bőrünkbe fúródott kullancsot időben eltávolítjuk, nem kerülhetnek a kórokozók a szervezetünkbe. A kullancsok eltávolításához patikában kapható kullancscsipeszt használjunk. A kullancsot a bőrhöz minél közelebb kell megfogni, majd lassú, de határozott mozdulattal kihúzni. A sebet langyos, szappanos vízzel öblítsük le – áll a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal közleményében.