Holtágakba is bőven jutott a horogérett pontyokból megyénkben

A magyar haltermelők megsegítése érdekében, a kormány korábban soha nem látott nagyságrendű telepítési támogatásban részesítette az állami tulajdonban lévő horgászvizek halgazdálkodási hasznosítóit. Az Agrárminisztérium a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) kezdeményezésére, az Agrárkamara támogatásával, a koronavírus-járvány okozta külpiaci és belföldi értékesítési nehézségek miatt, intervenciós felvásárlásról döntött a haltermelőknél felhalmozódott harmadik nyaras korosztályú pontykészletekből.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) több tucat szakemberének közreműködésével megvalósított komplex program során, tizennyolc szállítási nap alatt huszonhét haltermelő 1 176 658 kilogramm halkészletét négyszázötvenhárom telepítési helyen engedték bele a kijelölt háromszázhuszonnégy magyar horgászvízbe. A pontyok elosztása a horgászlátogatottság és a közelben lévő vízterület méretének figyelembe vételével történt.

A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KTVHESZ) a Tisza folyóba összesen 38 560 kilogramm, a Nagykunsági főcsatorna nyugati ágába 18 160, a keleti ágába 1365 kilónyi, a Karcagi II. csatornába pedig 500 kiló fogható méretű pontyot tudott eme támogatásnak köszönhetően telepíteni.

– Úgy gondolom, mind a termelők, mind a horgászegyesületek jól jártak ezzel az akcióval – vélekedett Donkó Péter szövetségi titkár. – Egyrészt megoldódott egy piaci probléma, másrészről pedig a vizek hasznosítói 650 forint pluszáfa helyett sokkal olcsóbban, kilencvenszázalékos támogatással jutottak hozzá a halhoz, csak tíz százalék önerőt kellett biztosítaniuk. Mi így annyi halat kaptunk, mint egyévi telepítésünk a halgazdálkodási tervünk szerint. Ilyen olcsón nem lehetne megoldani a halbeszerzést.

– A horgászok is nagyon örültek, hiszen megnőtt a halfogás esélye, a sportélmény mellett pedig étkezési szempontból jó minőségű halat tehetnek az asztalra, ami azért is jó, mert a magyarok köztudottan kevés halat fogyasztanak. Fogták is egyre-másra a pontyokat, nyomon lehetett követni Facebookon, ahová feltöltötték a képeket – fejtette ki Donkó Péter. Elmondta, náluk a telepített mennyiséggel eddig sem voltak gondok, évente 60–80 ezer kiló körüli halat juttattak a vizeikbe.

– Azt vettük észre, ez az akció arra is jó volt, hogy megugorjon a horgászkedv. A vírushelyzetben a horgászat engedélyezett szabadidős tevékenység maradt, és nagyon sok olyan horgász is megjelent, aki évek óta nem horgászott már, de most újra kedvet kapott hozzá, és újak is jelentkeztek. Jól mutatja az érdeklődést, hogy míg tavaly összesen ezerhatszázan tettek horgászvizsgát, addig idén már most ezernyolcszáz főnél tartunk úgy, hogy egy ideig a járvány miatt nem lehetett vizsgát szervezni. A halbőség arra is jó volt, hogy most a rutintalanabb horgászok is tudták a pontyokat fogdosni – tette hozzá.

A Tisza Horgászegyesület jelentős mennyiségű – összesen 13 780 kilónyi – pontyot telepíthetett a betervezett mennyiségen túl az Alcsi-Holt-Tiszába, emellett a Jászsági főcsatornába 3045 kiló, a Milléri főcsatornába 1932 kiló pontyot helyeztek. ­Továbbá a Zagyvába és mellékvizeibe is telepítettek, igaz, e folyó halállományát a megyén kívüli székhelyű Bátonyterenye Sporthorgász Egyesület és a Hatvani ­Horgász Egyesület is gyarapította.

Az Alcsi horgászai nem panaszkodhattak a pontyfogásra, itt még tilalom sincs ívási időszakban. Többek között Hitre Sándor is szívesen pontyozik, rendszerint erjesztett kukoricával igyekszik horogra csalogatni őket, nem is eredménytelenül. Mint mondta, a telepítés után négy-öt napig nem haraptak, utána azonban igen, észre lehetett venni, hogy a telepítés megmozgatta a régebbi állományt is. Azon a környéken, ahol ő is horgászik, a híd után két kilométerrel, ott fogják a 4–6 kilósakat is.

– Mindenki örült a halaknak, bár valójában az Alcsiba nem volt feltétlenül szükség ezekre a pontyokra, hiszen telepítünk bőségesen, ha nem is ekkorákat. Ezt megelőzően is helyeztünk ki 70 mázsa fogható méretűt és 70 mázsa kétnyarast is – árulta el Süle Tamás egyesületi elnök.

Elmondta, a Millér is jó víz horgászati szempontból, tíz kiló fölötti pontyok, amurok, 5-6 kilós vagy annál nagyobb süllők is élnek benne. A fogás eredményességét viszont befolyásolja a vízmennyiség, és mivel öntözőcsatornáról van szó, ez változó, a horgászoknak pedig ehhez kell alkalmazkodniuk. Ide is, a Jászsági főcsatornába is jól jött a kapott ponty. A Zagyvába Szolnoknál nem, csak fentebb helyeztek ki pontyokat, a horgászok viszont így is foghattak itt, amikor magasabb volt Tisza vízállása és a KTVHESZ által telepített példányok felúsztak – igaz, utána a vízzel együtt vissza is mentek.

A kisebb egyesületnek kimondottan jól jött az intervenciós pontytelepítés. Például az újszászi Zagyva-Holtág kezelője, a Szabadság Horgász Egyesület is nagy örömmel fogadta.

– Nagyon örültünk, mivel viszonylag kis egyesület vagyunk, kis bevétellel, és így jóval több halat tehetünk idén a holtágba – nyilatkozta Paplanos Tibor elnök.

– Egyébként is épp telepítés előtt álltunk, mivel mindig a tilalom időszakában helyezünk ki pontyokat. A saját mennyiség így most később kerül ki. Tagjaink közül 70–80 fő az, aki a Zagyva mellett a holtágon is horgászik, és kilencven százalékuk kimondottan pontycentrikus, ők tilalmi időben ki se mennek a vízhez, bár más halakra is lehet eredményesen horgászni. A ponty azonban a legnépszerűbb, és most nagyon szép, horogérett példányokat kaptunk – tájékoztatott Paplanos Tibor.

A Tisza-tónál is nőtt a fogási esély

A Tisza-tavi telepítéseket ugyan nem megyei szervezet végezte, viszont számos horgászunk hódol itt (is) a halfogás örömének. A tóba megyénk területén Abádszalóknál három alkalommal, összesen 16 159 kilogramm pontyot, Tiszafürednél két alkalommal 15 775 kiló, a Tiszaörvényi-morotvánál három alkalommal mintegy 11 248 kiló, Tiszaszőlősnél három alkalommal, összesen 5059 kiló, valamint Tiszaderzsnél 4754 kiló pontyot helyeztek ki a vízbe.