Megszaporodtak a vadbalesetek megyénkben

A Szolnoki Rendőrkapitányság illetékességi területén két hét alatt két személyi sérüléssel és öt anyagi kárral járó baleset is történt, amikor őzek ugrottak ki az úttesten közlekedő járművek elé. Jellemzően éjszakai fényviszonyok között, a 4-es és a 32-es számú főúton, illetve a 3224-as jelű összekötő úton haladó személygépkocsikban keletkezett anyagi kár a vadakkal történő ütközés során – olvasható a megyei balesetmegelőzési bizottság Facebook-oldalán.

Március végén egy Tiszavárkony lakott területén belül kerékpárral közlekedő 66 éves asszony súlyos sérülést szenvedett, amikor egy őz ugrott az úttestre, és a kerékpár kormányának csapódott. Ugyanezen a napon egy 32 éves segédmotor-kerékpáros férfi is nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, amikor Szolnok külterületén, a 442-es számú főúton egy őz ugrott a járműve elé. A szajoli lakos erőteljes fékezésbe kezdett, de így sem tudta elkerülni az ütközést.

Kasuba András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász lapunknak elmondta, hogy főként a hajnali és a szürkületi órákban találkozhatunk vaddal az utakon, hiszen jellemzően ilyenkor mozognak, napközben általában pihennek.

– Az őzek márciusban, áprilisban tisztítják le az agancsukat, és ilyenkor kezdődik a territórium elfoglalása – fejtette ki Kasuba András.

– A többi bakot próbálják elkergetni a területüktől, viszont előfordul, hogy a nőstényt pedig a territóriumukon belül akarják tartani. Ilyenkor látjuk azt, hogy a suta szalad elöl, a bak pedig utána. Ebben az időszakban előfordulhat, hogy átfutnak az úttesten, ezért is fontos, különösen a kora reggeli és az esti órákban, hogy lassabban közlekedjünk, és célszerű nagyobb követési távolságot is tartani. Figyeljük az út mindkét oldalát, és ha vadat látunk a közelben, célszerű egy rövid dudaszóval jelezni, és akkor talán az állat nem szalad át az úton. Vészfékezésnél pedig nagyon fontos, hogy ne rántsuk félre a kormányt, hiszen emiatt szokott nagyobb baj történni – fűzte hozzá.

Azokon a lakott területen kívüli útszakaszokon, ahol fokozottan számolni kell vadon élő állatok megjelenésével, a vadásztársaságok vadveszélyt jelző táblával és az alatta elhelyezett, távolságot is feltüntető kiegészítő táblával jelzik.

– A jármű előtt hirtelen megjelenő vad esetén intenzív fékezéssel és hangjelzés, esetleg vadriasztó síp használatával tudjuk menekülésre késztetni az állatot – tudtuk meg Sipos Andrásné megyei rendőrségi sajtóreferenstől.

– Semmiképpen sem javasolt a távolsági fényszóró bekapcsolásával „sokkolni” a vadat, mert a tapasztalatok szerint éppen az ellenkezőjét érjük el vele, gyakran ledermed, és nem tud kitérni az ütközés elől. A féktávolságon belül, a jármű elé kiugró állattal elkerülhetetlen az ütközés. Baleset esetén mindenképpen hívni kell a rendőrséget, és ők fogják értesíteni a vadásztársaságot. Az elpusztult állatot tilos elvinni, aki mégis megteszi, lopást követ el – hangsúlyozta.

Az egyes vadbalesetek esetében gyakran vitatható, hogy kinek a felelőssége annak a bekövetkezése. Az autópályán, illetve autóúton történt balesetek esetében általában a közút kezelője, ritkább esetben a vadásztársaság a felelős, azonban egyéb utakon történt eseteknél a felek polgári peres úton bizonyíthatják igazukat.

– Az utóbbi esetén a polgári törvénykönyv szerint a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Vagyis, ha sem a gépjárművezető, sem a vadásztársaság nem felelős, akkor mindenki a saját kárát viseli – magyarázta Kasuba András.

– Tehát a gépkocsivezető a járműben, a vadásztársaság pedig a vadban okozott kárt, hiszen általában az állat el is pusztul. Egy őzbak értéke kétszáztól hatszázezer forintig terjedhet. Az autósoknak, főleg új vagy drága kocsik esetén érdemes casco biztosítást kötniük. Így ez fedezi a gépjárműben keletkezett kárt. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ugyanis nem terjed ki a vadbalesetekre, egyes biztosítóknál azonban lehet vadütközésre vonatkozó kiegészítő biztosítást kérni.

Alaposan kivizsgálják a körülményeket

Ha a felek nem tudnak megegyezni abban, hogy ki a felelős a baleset bekövetkezéséért, bíróságra kerül az ügy.

– Itt azt vizsgálják, hogy a vadásztársaság felelőssége felróható-e, vagyis folytatott-e a közelben vadászatot, ami miatt kifutott az állat az útra, vagy van-e a közelben etető vagy itató, ami odavonzotta a vadat. Ha igen, akkor a vadásztársaság a felelős – tudtuk meg Kasuba Andrástól.

– Az autós részéről pedig nézik a gépjármű műszaki állapotát és azt, hogy az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezetett-e, valamint mekkora volt a féktávolság. Vagyis vizsgálják az ütközés elkerülésének a modellezését, majd értékelik a gépjárműkárt.