Nyolcvan esztendeje adták át Szolnokon a Kolozsvári felüljárót

Elődjét éppen nyolc évtizeddel ezelőtt Horthy Miklós avatta fel ünnepélyesen. A most is megcsodálható szerkezet jóval szélesebb az eredeti felüljárónál, hiszen építésének célja éppen a régi Kolozsvári híd kiváltása volt. Ezt a feladatát azóta is sikerrel betölti, így az eredeti Kolozsvári hidat 1973 után lebontották.

Magyarország leghosszabb vasbeton ívhídja volt

Még a szocializmus idején terjesztett rosszindulatú legenda szerint: azért kellett megépíteni a felüljárót 1940- ben, mert a Kenderesre autóval gyakran hazalátogató Horthy Miklós kormányzó néha fél órát is várakozott kocsijával a 4-es főút vasúti kereszteződésénél a leengedett sorompó miatt. Ezt a szóbeszédet semmi sem támasztja alá; az viszont tény, hogy a kormányzó boldogan eleget tett a felkérésnek, és elvállalta az elkészült híd felavatását. A városon keresztül vezető főút forgalma az 1930-as évek végére ugyanis jócskán megnövekedett. Észak-Erdély visszatérte után az út a szó szoros értelmében Kolozsvárra vezetett.

Szükség volt egy felüljáróra, mely a közút forgalmát átvezeti az állomás nyolc vágánya felett. A feladat azonban igencsak nehéz és sokrétű volt! Az Abonyi út mentén a lakóházak sűrűn álltak. Az új hídszerkezet nem akadályozhatta a vasúti váltótoronyban a szolgálatban lévők kilátását a váltókra és a jelzőkre. A szakmai kihívásnak is felérő tervezést azután sikerrel oldották meg a tervezők, Menyhárd István és Mistéth Endre mérnökök. Munkájuk végeredménye lett az ötszáznegyven méter hoszszú szerkezet, mely átadása idején Magyarország leghoszszabb vasbeton ívhídja volt.

A kemény tél miatt négy hónapig állt az építkezés

A vágányok feletti nyílása – mindenfajta közbenső támasz nélkül – legalább ötven métert tett ki. A szerkezet különlegessége a vékony ív, melyet itt alkalmaztak először. Ennek köszönhetően egy esztétikailag is elfogadható híd készült el, mely a vasúti toronyból a kilátást sem gátolta. Így is akadt nehézség bőven! A vágányok felett az áthidaló szerkezet állványainak felépítése csak tetézte a bajokat, ehhez jött a kemény tél, minek következtében a munkálatok négy hónapig szüneteltek.

Az 1939 nyarán kétszázötven fővel elkezdett építési munkákat 1940 nyarára fejezték be. Szeptember 1-én tartották az átadást, melyen a díszvendég természetesen Horthy Miklós volt. A kormányzó szárnysegédje kíséretében délelőtt érkezett meg a Budapest felőli hídfőhöz.

A világháborús légicsapás a felüljárót is megrongálta

Az ünnepség díszvendégét Algyay-Hubert Pál államtitkár, Urbán Gáspár főispán, Alexander Imre alispán, Barcza-Ujfalussy Egon ezredes állomásparancsnok és dr. Szabó Ferenc, Szolnok polgármestere fogadta. A kormányzó állítólag végigment a felüljárón, közben elbeszélgetett a mérnökökkel. A város felőli részen elbúcsúzott a vendéglátóktól, és Kenderesre folytatta tovább útját. A felüljárót már ekkor hivatalosan Kolozsvári hídnak nevezték el.

Az 1944. június másodikán a vasútállomást ért légicsapás a felüljárót is megrongálta. A háborús pusztítás következményeit 1948-ra állították helyre, azután május 1-én ismét ünnepélyesen felavatták. Idén lenne nyolcvanesztendős, de azért utódja is benne van már a korban, hiszen néhány év múlva eléri a fél évszázadot…