Jól érzi magát Sámson, a jászberényi állatkert vidrakölyke

Második alkalommal hirdették meg az önkéntes napot a Jászberényi Állat- és Növénykertben.

– Már nagyon régóta vannak önkénteseink, akik elsősorban a ma már felnőtt egykori táboros gyerekek, a látogatók és az ismerősök közül kerülnek ki. Látták, hogy itt mindig sok a munka, és szükség van a dolgos kezekre, ezért önkéntesként csatlakoztak – mondta Komondi Ildikó zoopedagógus, állatgondozó.

Tavaly ősszel hirdették meg először a kezdeményezést, akkor az őszi munkálatok elvégzése volt a fő cél. Most pedig két munkafolyamatot tartottak nagyon fontosnak: a nagy tó környékének és a barna medvék kifutójának a rendezését, szépítését. Ezt el is végezték – bevonták náddal a kerítést, összeszedték az avart és gallyaztak. Nemrég megújult a tavon átívelő híd, amit az önkéntes napon átadtak. A segítő kezeknek köszönhetően pedig a híd környezete is megszépült.

Az önkéntesek már láthatták az állatkert új jövevényét, a létesítmény első vidrakölykét, Sámsont. Az ázsiai kis karmú vidracsemetét szülei, Júlia és Rómeó hónapokon át olyannyira gondosan óvták, hogy még a gondozók is csak tízhetes korában látták először.

– Vidra már nagyon régóta él a gyűjteményben, ám mindig valamilyen egészségügyi ok, cukor-, illetve vesebetegség miatt nem született kölyök. Sámson anyukája, Júlia évek óta az állatkert lakója, az apukája, Rómeó viszont csak tavaly nyáron érkezett hozzánk. Észrevettük, hogy Júlia nagyon lelkesen fogadta társát. December 17-én pedig mindenki nagy örömére megszületett Sámson – avatott be a részletekbe Komondi Ildikó.

Az állatkert munkatársa a vidrák életmódjáról érdekességként kiemelte, hogy családban élnek. Az utódok miután ivaréretté válnak, nem hagyják el a családot, hanem ott maradnak a következő alom születésénél és segítenek a szülőknek. A csemete ugyanis nagyon gyámoltalan, sokáig zárva van a szeme, nem lát, ezért gondoskodni kell róla.

A zoopedagógus elmondta, hogy napra pontosan tudják, hogy mikor született Sámson, hiszen december 17-én Júlia etetésekkor már nem jött ki a gondozókhoz, hanem Rómeó vitte neki az ennivalót a járatrendszeren keresztül. Sámsont sokáig rejtegették a szülei, a gondozók is csak körülbelül tízhetes korában látták először. A kis vidrafiú már megtanult úszni, etetéskor pedig mindig előjön, kedvenc eledele a hal és a fürjtojás.