Szolnok történelméről tartottak előadást a Waldorf-iskolában

A „Szolnok első aranykora” című – négyrészes – bemutatón az iskolába ellátogatók érdekes történeteket hallgathattak a megyeszékhely 1867-1914 közötti időszakáról, emlékezetes épületek „előéletéről”. A vizsgált időszakban Szolnok lakossága rendkívül gyorsan emelkedett, melyet elősegítettek az építkezések. A 19. század közepén még semmi nem utalt arra, hogy a városból egyszer megyeszékhely lesz, leginkább egy kis falura hasonlított a település. Visszatérve a népességre, 1860 környékén 15 ezer lakost számláltak, bő fél évszázaddal később, 1917-ben pedig már 40 ezret is meghaladta az ott élők száma.

A megyeszék címért Karcag és Jászberény volt a város „versenytársa”, a végeredményt mindannyian ismerjük. Annak ellenére választották meg Szolnokot központnak, hogy a két másik város fejlettebb és népesebb is volt. A Tisza nagyon fontos szerepet játszott a döntésben, hiszen ezzel a közlekedés és a kereskedelem hajón is megvalósulhatott.

Ahhoz azonban, hogy Szolnokból tényleges megyeszékhely válhasson, szükség volt több intézményi épület megépítésére is. Ilyen volt többek között természetesen a Városháza, melyet hitelből építettek meg, azt pedig a földszinti üzletek bevételéből törlesztették. Fontos volt a bíróság és a börtön is, aminek a helye a mai napig változatlan maradt. 1892-ben kezdték el építeni, 1924-ben pedig az addig egy szintes bírósági épületre ráhúztak még egy emeletet. Ugyancsak elengedhetetlen volt egy adóhivatal is, ami a mai Verseghy Ferenc Könyvtár épületébe került – árulta el Bajnai Zsolt.

A város ebben az időszakban fellendülőben volt, hiszen akkor már megépült az első vasútvonal, mely Budapestet és Szolnokot kötötte össze. A Tiszát kihasználták áru behozatalra és kivitelre is, emellett cukorgyárat is építettek. Mondhatjuk tehát, hogy az ipar és a kereskedelem terén is kiemelkedőnek számított Szolnok ekkoriban.

Zsolt érdekességképpen megemlített néhány olyan információt, amit kevesen tudhattak. A 19. században volt már villamos áram Szolnokon, ebben pedig megelőzték Miskolcot és Debrecent is. Kevésen múlott, hogy most nem közlekedik villamos a Szapáry úton, a Városházán ugyanis komolyan felmerült a nagyállomás és az Alcsinál lévő másik vasútállomás összekötése. Nem mindig volt a piac helyszíne a Boldog Sándor István körút, az 1940-es évekig ugyanis a város központjában, a Kossuth Lajos téren vásárolhattak az oda látogatók.