Cegléden érettségi tétel lett a népszerű primadonna munkássága

Életének utolsó időszakát ugyanitt, utcabeli otthonában töltötte. Az évtizedekig komoly népszerűségnek örvendő operettprimadonnát nemcsak Cegléden, de az egész országban kedvelték.

– Patkós Irma legnagyobb sikereit a Szegedi Nemzeti Színházban érte el. A második világháború után pedig a Madách Színház tagja volt. Innen nyugdíjazták, míg végül a hatvanas évek elején visszaköltözött Ceglédre... – utaztunk vissza a múltba a város Kossuth Múzeumának igazgatónőjével. Az intézmény Patkós Irma-kiállításához kapcsolódva Reznák Erzsébet arról beszélt, a közismert művésznő bár énekesnőként, primadonnaként kezdte pályáját, a filmvásznon is maradandót alkotott.

– Sándor Pál Sárika, drágám (1971) című filmje volt az első, amelyben főszerepet játszott. Ettől kezdve viszont nem volt megállás, még jóval kilencven éves kora felett is forgatott. Utolsó éveiben egy, a Mindszenty József bíboros életéről szóló filmben is láthatta a közönség, melyben a bíboros édesanyját alakította – taglalta az intézmény vezetője.

Reznák Erzsébet elmondta, a múzeumi tárlókban férjének, Sziklai Jenő színházigazgatónak a használati tárgyai is helyet kaptak. Az ugyancsak neves színész – az akkori szóhasználat szerint – egy meglehetősen bohém ember volt, aki italozott és sokat kártyázott. Mindezt ráadásul nagy összegekben. A művésznő sajnos korán elvesztette párját, aki a zsidóüldözések áldozata lett. Halálának körülményeiről csupán annyit lehet tudni, hogy Ausztriában hajtották azt a gyalogmenetet, ahol elhunyt. Nyughelye a mai napig ismeretlen.

– Férje halála után Patkós Irma már nem házasodott újra. Ez azt jelenti, hogy az 1940-es évektől haláláig, 1996-ig özvegyen élt. Hogy ezt magában hogyan kezelte, nehéz megmondani. Életének utolsó évtizedei azonban némileg kárpótolták – folytatta az igazgatónő. Aki mint mondta, a ceglédiek az évek alatt szívükbe zárták a közvetlen, barátságos színésznőt. Ennek ékes bizonyítéka az is, hogy ő lett a város első női díszpolgára. A házában – végakarata szerint – egy tanoda jött létre, mely képzőművészettel foglalkozik.

– A nálunk látható kiállítást néhány éve újítottuk fel. A régi tárlatot még 1995-ben, Patkós Irma 95. születésnapján adtuk át. Akkoriban ünnepi képviselő-testületi ülést és irodalmi műsort is rendeztek az ő tiszteletére. Kiállításunkat Rátóti Zoltán színész nyitotta meg, aki Irma néni születésnapjára kilencvenöt szálból álló nárciszcsokrot hozott. Annak súlya tekintélyes volt, a látványa pedig gyönyörű! – tette hozzá.

A színésznő születésnapi ünnepségét is igazi primadonnaként fogadta. Megnyilvánulásai között a mosolyfakasztó gesztusok sem maradhattak el. Arról beszélgettek vele, hogy vajon milyen születésnapi ünnepség lesz majd a századik. Erre kellő humorral úgy felelt: azt bizony én is várom már! Csak attól félek, hogy ti már nem éritek meg.

Megtudtuk, Cegléden van arra lehetőség, hogy az érettségi tételek között szerepeljen egy környékbeli sajátosság is. Az egyik ilyen már évek óta Patkós Irma.

Nővére Olaszországban lett ismert

Patkós Irma egy hétgyermekes család legkisebbik gyermekeként született Cegléden. Testvérei közül Eszter nővére futott be hasonlóan szép karriert a színjátszás terén. Ő viszont már Olaszországban vált ismertté. A ceglédi kiállításban azt is megtudhattuk, Patkós Eszter 1927-ben szerződött el egy, az ott működő magyar vándortársulathoz. A következő évben pedig már olasz színi egyesülettel járta a dél-európai országot, mígnem saját társulatot hozott létre. Ígéretes pályafutásába azonban beleszólt a második világháború. A harcok során találatot kapott az a milánói ház is, amelyben a díszleteket és a jelmezeket tárolta. Később, férje kívánságára, lemondott a színjátszásról. Ugyanakkor kisebb szerepekben még láthatta a közönség. Például Verdi Rigoletto című operájában, Milánó világhírű operaházában, a Scalában.