Vártörténeti kiállítást terveznek a Várkapu Látogatóközpontban

A többszintes létesítmény minden helyszínén más és más érdekességgel ismerkedhetnek meg a látogatók. De vajon milyen főbb látványosságok jellemzik majd az egyes szinteket?

– A Várkapu Látogatóközpontban a tervek szerint haladnak a munkálatok. Jelenleg a belső téglaburkolat kialakításánál jár a kivitelezés… – ecsetelte dr. Kertész Róbert, a Damjanich János Múzeum régésze.

A Zagyva mentén épülő kiállítótér kapcsán azt is megtudhattuk tőle, hogy a bemutatóépület felépítésével korántsem a szolnoki vár 1812-ben elbontott kaputornyának újjáalkotása volt a cél. Mindinkább az, hogy a modern korra jellemző építészeti és technikai megoldásokat felhasználva, korszerű köntösben mutathassák be a látogatóknak a hajdan volt Tisza-parti erősség történetét, érdekességeit. Az egykori kaputorony látványára vonatkozóan egy Matthias Zynndt-féle 1567-es ábrázolás adta meg az alapot. Ennek mintájára tervezte a létesítményt Álmosdi Árpád építész. A tizenöt méter magas és ötszintes épület beltere számos egyedi vonással rendelkezik majd.

Az elképzelések része például egy, a pinceszintből induló „szolnoki időfa” is, amely időrendi sorrendben, képzőművészeti dimenzióba emelve jeleníti meg a megyeszékhely történetének legfontosabb tárgyi és építészeti emlékeit, Krisztus előtt 1500-tól egészen a 18. századig.

– A földszinten, közvetlenül a bejárat mellett láthatják az érdeklődők Szolnok földesurának, Mátyás király egyik első bárójának, Pálóci Imre lovászmester vörösmárványból készült síremlék-rekonstrukcióját, családjának vázlatos történetét. A látogatóközpont előterében, a Zagyva-gáton pedig egy sétányt is kialakítanak majd a szakemberek, amely a vár palánkfalára emlékeztet – vázolta a további terveket a régész.

Dr. Kertész Róbert hozzátette, egy szinttel feljebb egy vetítőtermet rendeznek be. Itt a vár fő korszakába, azaz a 16–17. századba vonnák be a látogatókat 3D-s animációs filmekkel, valós, korabeli történetekkel. Szintén az itteni koncepcióban szerepel a végvár ostromának és török kézre kerülésének megjelenítése is, felidézve az 1552. augusztus 24. és szeptember 4. között történt eseményeket.

– A második emelet érdekessége, hogy a török korral együtt a Rákóczi-korszak is életre kel. Ezen a helyszínen mutatjuk be megépíthető makettek formájában a várban feltárt uralkodói dzsámit és az 1562-ben épített Tisza-hidat. A Rákóczi-szabadságharc kései szakaszából származó, két éve feltárt ágyúgolyó-lerakat is itt kap helyet – közölte dr. Kertész Róbert.

A központ két terasza ugyancsak bővelkedik majd különlegességekben. Az épület ezen részén ugyanis múltba néző készülékekkel, úgynevezett kronoszkópok felhasználásával adnának egyedülálló élményt a látogatóknak. Ezen eszközök segítségével idéznék fel a vár és a Zagyvától nyugatra elhelyezkedő késő középkori, kora újkori város egyes periódusait.