Néhány település kivételével fogyatkozik a népesség megyénkben

Az anyagból kiderül, hogy a rendszerváltás óta eltelt időben például a Szolnokon élők száma 78 328-ról 71 285-re mérséklődött, és Jászfényszarut kivéve az összes megyei városban csökkent a népesség száma.

A rendszerváltás utáni három évtizednek vannak nyertesei és vesztesei lélekszám tekintetében. Ez derül ki a KSH közelmúltban kiadott Demográfiai Évkönyv című anyagából. Ez a kötet többnyire 2018-ig bezárólag tárgyalja a változásokat, igaz, használ 2019-es információkat is. A kiadvány rávilágít, hogy Magyarországon az elmúlt harminc évben közel félmillió fővel, azaz öt százalékkal csökkent a lakosság száma. Megyénk népessége is jelentősen visszaesett, 425 583-ról 370 007-re.

A demográfiai adatok alapján a jászkunsági városok lélekszáma szintén mérséklődött az 1990-es adatokhoz képest, egyedül csak Jászfényszarun emelkedett. Míg ott a rendszerváltozás idején 5839 lakost számláltak, tavaly ez a szám a KSH jelentése szerint 6168 volt. A város népessége egyébként 2015 óta folyamatosan nő. Mint azt korábban megírtuk, a fejlődő kisvárosnak megyei szinten is nagy jelentősége van, hiszen 2018-ban a megyei árbevétel 33,5 százaléka Jászfényszarun képződött.

A ’90-es évek elején még a Jászságban ezen a településen volt az egyik legmagasabb a munkanélküliek aránya. Napjainkban azonban az ipari területen olyan nagy vállalkozások működnek, mint a Samsung, a Sangjin vagy a német Thyssenkrupp cég. A csomagolóanyagokat előállító indiai SRF gyár beruházása pedig folyamatban van. A nagyvállalatok mellett számos hazai és külföldi tulajdonú vállalkozás érkezett, illetve települ be az ipari parkba

Tavaly január 1-jén négy megyei település büszkélkedhetett több lakossal, mint 2018. év elején. Jászfényszarun kívül Jászárokszállás, Jászberény és Rákóczifalva.

Jászfényszaruhoz hasonlóan Jászárokszállásra is számtalan gyár települt, amelyek sok száz embernek biztosítanak munkát. Ezek egyike a Carrier, a volt Lehel hűtőgépgyár jászárokszállási üzeme. A városban az elmúlt húsz évben bekövetkezett gazdasági változások eredménye, hogy közel háromszorosára emelkedett a foglalkoztatottak száma, az iparűzésiadó-bevétel pedig tizenegyszeresére nőtt. Ma már több mint ötven településről járnak dolgozni az ipari parkba.

Jászberény vonzereje is a munkalehetőségekben rejlik. Egyik meghatározó cége a Jász-Plasztik Kft., ami harminc évvel ezelőtt még csak néhány főt foglalkoztató kis céget jelentett, ma pedig már több országban is jelen lévő, több ezer főt foglalkoztató cégcsoport. Fő tevékenysége a műanyag fröccsöntés és az akkumulátorgyártás. A megye legnagyobb munkaadója, az Electrolux Lehel Kft. pedig húsz éve nyitotta meg gyárát Jászberényben. A cég azonban tavaly szeptemberben úgy döntött, Ázsiába viszi a porszívógyártást, ezért a következő egy évben több lépcsőben megválik a dolgozóitól. Az Electrolux jászberényi üzemének szervezeti átalakítása a város gazdaságára is komoly hatással lesz.

Rákóczifalván alacsony a munkanélküliség, hiszen a városban és a környéken adódik annyi álláslehetőség, amely a város népességmegtartása szempontjából stratégiai fontossággal bír. A megyeszékhelyre húsz perc alatt érhet el, aki Rákóczifalván nem talál munkát. Emellett a településen a bűncselekmények száma is alacsony.

Vonzóbbá tennék a településeket

A harminc év vesztesei Kunszentmárton, Mezőtúr, Túrkeve és Kenderes, hiszen ezeken a településeken több mint húsz százalékkal esett vissza a lakosság száma 1990-hez képest. Az utóbbi három városban 2012 óta folyamatosan fogy a népesség. Mezőtúron pedig majdnem ötezerrel csökkent a lakosság száma, hiszen tavaly év elején huszonhárom százalékkal kevesebben,

16 011-en éltek a városban, mint a szocializmus végén.

Ezeken a településeken nem találhatóak olyan jelentős gyárak, mint a Jászságban, így előfordulhat, hogy ingázniuk kell az embereknek a munkahelyükre. Mindent megtesznek azonban ezekben a váro­sokban is, hogy vonzóbbá tegyék a települést, nemcsak az ott élők, hanem a turisták számára is.