Negyvenhét különféle cipőt varázsoltak újjá

– Nincs két egyforma cipő. Viszonylag kevés, ami az évek során új állapotában megmaradt, ezért is képviselhetnek ekkora értéket, illetve fontos a megóvásuk. A kiállítás célja a helyben gyártott modellek bemutatása – mondta a közelmúltban restaurált darabokról Eiler Zita, a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény muzeológusa.

Több mint nyolcvan különböző cipőt tekinthetnek meg a kiállítás látogatói, melyek közül negyvenhetet az elmúlt időszakban restauráltak. 1950 és 1991 között Adidas sportcipőket is gyártott a vállalat, a műtárgyak között ezek a típusok is szerepelnek.

– Pontos információink nincsenek a cipők eredetéről – magyarázta a muzeológus, majd hozzátette, hogy amit ismernek, azok leginkább az egykori Tisza Cipőgyár mintapéldányai közül kerültek ki. Legtöbbje csak fél pár, de lakossági adakozásból teljes párok is helyet kaptak a gyűjteményben. Ez utóbbiak, már csak a korábbi használatból eredően is, jelentősen sérültek az évek során, így sürgős állapotjavításra szorultak.

– Első körben azokat vettük górcső alá, amik a legrosszabb állapotban voltak. A cipők többsége az előző évezredben munkásmozgalmi kiállításokon kaptak helyet, majd amikor a polcokról lekerültek, nem megfelelő körülmények között tárolták azokat. A bőrfelület betöredezett, kiszáradt, a talpak is megsérültek. 2016 óta a kiállítás részei, de sem esztétikailag, sem egyéb szempontokból nem feleltek meg a kívánalmaknak – mondta a szakember.

– A kiállítás felújításának második ütemeként, még négy éve készült el a régi Tisza cipő mintabolt kirakatának elemeiből újratervezett polcrendszer, amin a lábbelik is helyet kaptak. Egyszerre huszonöt cipő fér el, így megpróbáljuk folyamatosan – három-négy havonta – cserélgetni azokat, azért is, hogy ne legyenek kitéve olyan sok ideig a pornak és a beszűrődő napfénynek – részletezte Eiler Zita.

További pályázati forrásból a közeljövőben az előzőből kimaradt cipőket is helyreállítják.

Egyedi betétek is készültek

Jórészt textil és bőr, valamint műanyag tárgyalkotókat kellett restaurálni. A munkákat Hugyecsek Balázs, a kiállítás látványtervezője és kivitelezője, valamint a Szentendrei Skanzen munkatársa végezte, textilrestaurátor bevonásával. A bőrfelületek karbantartása mellett egyedi betétek is készültek a cipőkbe, melyek megelőzik a további állapotromlást.

– A lábbelik esetén általánosan száraz tisztítással kezdtük a munkát. Több esetben az eredeti és/vagy utólagosan felhasznált ragasztó az öregedés következtében megsötétedett. A felületről a vastagabb réteget szikével, majd oldószerrel távolítottuk el. Az eredeti alapanyagnak megfelelően egészítettük ki a hiányokat. A fém cipőfűző-vezető rigliket tisztítást követően rozsdaátalakító szerrel kezeltük, a hiányzó műanyag rigliket formába öntött epoxigyantával pótoltuk. A formára préselt betétformának a száját a műtárgyakhoz illeszkedő pamut anyaggal zártuk le – tudtuk meg Hugyecsek Balázstól.