Megtöbbszörözi a szívinfarktusok számát a hideg idő

Hogy ez miért van, és mit lehet tenni a szívinfarktus megelőzése érdekében, erről is kérdeztük dr. Herczeg Bélát, a megyei Hetényi Géza kórház kardiológiai osztályának osztályvezető főorvosát.

– A minap azt lehetett olvasni, hallani, hogy hideg időben megnő a szívinfarktusok száma. Van ennek a megállapításnak valóságalapja?

– Meg tudom erősíteni. Az időjárás-változás különféle formái mindenkire másképpen hatnak. Különböző módon vagyunk érzékenyek, vannak olyanok, akik egyáltalán nem veszik ezt észre, de azért a lakosság nagy százaléka kialakult betegség nélkül is észreveszi és megérzi azt, hogy időjárás-változás van. Valóban, a hidegfront hatására mi magunk a kórházi osztályunkon is azt tapasztaljuk, hogy ilyenkor megnő a betegfelvétel száma, és igen, több színinfarktus alakul ki a hideg és a hidegfronti hatással összefüggésben.

– Mi ennek az oka?

– A hideg, az alacsony hőmérséklet érszűkületet okoz. Gondoljunk csak arra, amikor ránézünk a kesztyű nélküli kezünkre a hidegben. Fehérnek látjuk, hiszen összehúzódnak az erek. Ugyanígy reagálnak a koszorúerek is. Egy beteg koszorúérrendszere, amely eleve szűkületekkel terhelt és csökkent az alkalmazkodókészsége, fokozott ingerlékenységgel válaszol. Ennek a szűkületnek a hatása az lesz, hogy csökken a koszorúér-átáramlás. Egyes esetekben olyannyira, hogy ez akár egy koszorúérben lévő plakknak a megrepedéséhez is vezethet, ami infarktust okoz. Azt azért szeretném hangsúlyozni, hogy egy alapvetően egészséges embernek nem kell attól tartania, hogyha hideg van, akkor infarktust fog kapni, erre döntően egy beteg szervezet esetében van esély.

– Azt mondta, hogy több beteget vesznek fel ilyenkor az osztályra. Körülbelül, vagy százalékosan mennyivel növekszik meg a betegforgalom?

– A többszörösére. Vannak olyan napok – bár ez nagyon ritka – hogy eltelik huszonnégy óra, és nem veszünk fel infarktusos beteget. Az elmúlt napokban, a hétvégét is beleszámítva, ötszörösére emelkedett az átlagos betegforgalmunk.

– Most nem csak hideg van, de a levegő minősége sem a legjobb. Utóbbi van-e hatással a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőkre?

– A levegő szennyezettsége elsősorban inkább a légzőszervi megbetegedésben szenvedőket érinti rosszul. Asztmás betegeket, krónikus hörghurutban szenvedőket érint, akik eleve akár a dohányzás révén beteggé teszik a tüdejüket, a légutakat így a légszennyezettséget rosszabbul tolerálja a szervezetük. Akik nem dohányoznak, azokat is érintheti ez a kórfolyamat. Hogyha ezeknek a káros anyagoknak a belélegzése folyamatos vagy hosszabb ideig tart, ez önmagában is betegséget okozhat.

– Tehát a levegő szennyezettsége a szívproblémákra semmilyen hatással sincsen?

– Azt azért nem mondanám. Ezek a betegségek nagyon sokszor kéz a kézben járnak, együtt fordulnak elő. Azt látjuk sajnos, hogy azoknak, akik infarktust kapnak, döntő többségük dohányzik mindenféle erőfeszítésünk, a prevenciós tevékenységek és szűrővizsgálatok ellenére. Az is nagy arányban fordul elő, hogy hiába szenved el egy infarktust és éli túl – hiszen megkapja a megfelelő ellátást és minden esélyt arra, hogy meggyógyuljon –, mégsem hagyja abba a dohányzást, vagy egy idő után visszaszokik. Tehát, ezek az emberek nem csak szívkoszorúér-betegségben szenvednek, hanem légzőszervi megbetegedésben is, és így a két dolog sajnos egymást erősíti. A nikotin önmagában nagyon erős érszűkítő hatással bír, ha egy dohányos kezére ránézünk, az olyan, mintha hidegben tartózkodna. Fehér.

– Mit tud tanácsolni ebben a hideg időben a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek, hogyan előzhetik meg az esetleges infarktust?

– Először is törekedjenek az egészséges életmódra! A dohányzást már említettem, hiszen nekem ez a vesszőparipám. Le kell tenni a cigarettát! Csak a teljes leszokás az, ami segít, önbecsapás, hogy „csak” egy vagy két szálat szívok el. A szervezet mérgezettségét azzal is szinten lehet tartani. Nyilván az egészséges életvitelnek több komponense van: az optimális testsúly, a rendszeres testmozgás, a megfelelő, minőségi étkezés. Minimalizálni kell az étrendben az állati eredetű zsírokat. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet húst enni, sőt, szükséges is! Az emberi szervezet, bélrendszer a vegyes étkezésre épült fel, tehát szüksége van a húsra is. A megfelelő, első osztályú fehérjék és szénhidrátok egyaránt nagyon fontosak. Nem igaz az, hogy a vegetáriánusok ritkábban betegszenek meg érrendszeri betegségben, sőt, a vegetáriánus étrend bizonyos statisztikák szempontjából veszélyes is lehet.

– Nagyon szeretném kihangsúlyozni, hogy elsősorban fehér húsra mindenképpen szüksége van a szervezetnek. Emellett vitaminokra is, főleg télen. Akármennyire is kiválóak a Kárpát-medence adottságai, ebből a szempontból, jelenleg, amikor több héten át a köd miatt nem látjuk a napot, nagyon fontos a D-vitamin-pótlás. Főleg az idősebbeknél, az orvos tanácsára alapozva, a megfelelő mennyiség bevitele. De ugyanúgy a C-vitamin is elengedhetetlen, amely a gyümölcsökben és zöldségekben megtalálható. Ezek sajnálatos módon a magyar étrendből meglehetősen hiányoznak…

– Nagyon szeretjük a krumplit hússal például…

– Igen, ez a hagyományos étel itthon. De ha a húsról beszélünk, Magyarországon a halfogyasztás is rendkívül alacsony sajnos, bár a kormányzati intézkedések következtében azért javulás történt ebből a szempontból (2018-ban a fogyasztásra szánt hal áfája huszonhét százalékról ötre csökkent – a szerk.), de messze vagyunk még az elégségestől.

– Azt mondta, hogy a testmozgás is nagyon fontos. Nyilván a szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdő embereknek arra is figyelniük kell, hogy milyen fajta mozgást végezhetnek.

– Előtte mindenképpen ki kell kérni szakember, orvos tanácsát. Először is ki kell szűrni, hogy van-e olyan betegsége – például magas vérnyomás, amelynek nincsenek tünetei –, amely veszélyes lehet egy átgondolatlanul elkezdett mozgásprogram során. Főleg idősebbeknél fontos felmérni azt, hogy szervezete milyen választ ad a fizikai terhelésre. Ám azt mindenkinél meg lehet fogalmazni – főleg az idősebb emberekre gondolok –, hogy amikor erre megfelelőek az időjárási és egyéb körülmények, akár bottal, akár a párjával sétálgasson egy kicsit a szabad levegőn. Szerencsére Szolnok környékén vannak olyan zöldterületek, például a Zagyva-part, ahol szép, nyugodt környezetben lehet ezt megtenni.