Egy mitikus világba hív a jászberényi író első kalandregénye

A jászberényi író kétnyelvű kötetét pénteken mutatták be az olvasóknak. Az izgalmas történet főhőse egy igaz szívű falusi legény, akinek elrabolták a szerelmét. Őt azonban az Istenek kegyetlenkedései és a számos megpróbáltatás sem tartja vissza attól, hogy megkeresse kedvesét.

A jászberényi Kocsán László neve nem ismeretlen az irodalomkedvelők körében, hiszen ahogy blogjában önmagáról írja „a tömörített életzajlás mellett, ott kopogtattak elnyomva szabadulásra váró rímek, jelzők, feszültek szavakká formálódó betűk, álltak rendben mondatok”. Az olvasók az elmúlt években megismerhették verseit, novelláit és mondáit, ezért sokan azt gondolták, hogy első önálló irodalmi könyve talán majd egy verseskötet lesz.

Az Istenek Hegyek izgalmas kalandregény, mely egy mesés, mitikus fantáziavilágba hív egy olyan korba, amikor az Istenek kegyetlenek voltak.

– Egyszerűen csak jött a történet, megírtam az első néhány oldalt, felvázoltam az eseményeket, aztán feküdt a történet több mint tíz évet. A regény első része Teremtéstörténet, amit múlt időben írtam meg, a többi részt pedig jelen időben. Az izgalmakkal átszőtt kalandos legenda egy ifjú, igaz szívű falusi legényről, Keletzsáji Trebronról szól, akinek elrabolták a szerelmét, Iszrét. A főszereplő félelmet nem ismerve elindul az Istenek Hegyére, hogy kiszabadítsa kedvesét. Eközben megtalálja önmagát és rálel arra is, hogy mi az igaz út. A megpróbáltatások során fejlődik a legény személyisége és az úton érett, bölcs férfivá válik – mesélte a kalandos történetről Kocsán László.

Az izgalmas cselekményen túl a regény egyik érdekessége az, hogy ha figyelmesen olvassuk el a helyszínek neveit, akkor azok a Jászságba vezetnek. Így például Keletzsáj visszafelé olvasva Jásztelek, Ynéreb pedig Berény. A kötet másik különlegessége, hogy kétnyelvű, magyarul és angolul is olvasható. Az író egyébként több évtizedes hagyományőrző múlttal rendelkezik, a Jászberényi Hagyományőrző Együttes művészeti vezetője, így nem véletlen, hogy tudatosan választotta a regény különböző helyszíneinek a Jászságot.

Az irodalom most egy rövid időre háttérbe szorul az életében, ugyanis jelenleg egy néprajzi könyvön dolgozik. 2003-ban jelent meg Kocsán László A jászsági hagyományokról című könyve, melynek második kötetét várhatóan jövő év tavaszán vehetik kezükbe az olvasók. Az Istenek Hegye kalandregényt november 29-én mutatta be Rédei Panni, Rózsa Ibolya, Taczman Mária és Utasi Hajnalka a jászberényi Városi Könyvtárban.

Kihirdették a verspályázat eredményét

A könyvbemutató után kihirdették a „VII. Csillagkürt-2019” verspályázat eredményét. A Csillagkürt pályázat kitalálója Kocsán László volt, aki ötletével megkereste írótársát Utasi Hajnalkát és együtt koordinálják a verspályázatot. Kezdeményezésükkel évről évre megjelenést, fórumot és segítséget biztosítanak a jászsági költőknek munkájukhoz. Idén huszonkilencen pályáztak. Csillagkürt díjat kaptak ifjúsági kategóriában: Utasi Abigél Kincső (I.), Borbás Patrik (II.), Fülöp Fruzsina (III.), különdíjat érdemelt ki Béres Réka Ildikó és Horti Zsófia. Felnőtt kategóriában elismerésben részesült: Sárközi Bianka (I.), Kemenesi Tamás (II.), Varga Imre (III.), különdíjas lett Magyar Anita és Pongóné Sipos Marianna költeménye. Kocsán László elmondta, hogy a díjátadás időpontját jövőre szeretnék megváltoztatni és október 11-hez kötni. Azt is megtudtuk, hogy miért épp ezt a dátumot választották? 1913. október 11-én Ady Endre, a huszadik század egyik legnagyobb magyar költője Jászberénybe érkezett és három napot a városban töltött.