Az elvándorlás okozta gondokkal küzdenek

– A tendencia azt mutatja, korábban a szüleikkel élő fiatalok próbálnak szerencsét külföldön, jórészt nem is térnek vissza Tiszainokára – mondta a falu polgármestere, Kiss Erzsébet Eliza. Az alig négyszáz fős települést tehát nemcsak az elöregedés, hanem az elvándorlás is sújtja. – Akadnak családok, ahol a férj messze vállal munkát, melynek a családi életre vonatkozó káros következményei már jelentkeztek – részletezte a vezető.

Jászboldogházán nagyobb arányban vannak a községbe települők, mint az onnan máshová áttelepülők.

– Természetes, hogy van elvándorlás a településről, de ez minimális. Az elmúlt négy-öt évben több fiatal választotta lakóhelyének a falut, mint korábban. Az ide költözők fele valamilyen módon kötődik Jászboldogházához, másik fele pedig a környező településekről érkezik. Úgy gondolom, hogy nagyon összetett dolog az, hogy miért választják a községet. Sokan a jó közbiztonságot, a megfelelő nevelési, oktatási ellátást veszik figyelembe – vette át a szót Szűcs Lajos, Jászboldogháza polgármestere.

Hozzátette, a lakosságszám az elmúlt két-három évben stagnál. A születések száma azonban bizakodásra ad okot, hiszen míg hat-nyolc éve csak négy-öt gyermek született a faluban, mára húsz fő felett van a születések száma. Ez a jelentős emelkedés eredményezi azt, hogy megállt a lakosság számának csökkenése.

A belföldi vándorlás fogadóterületei az elmúlt évek statisztikái alapján a főváros, valamint Pest, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyék. Azaz, ezen térségek települései a legvonzóbbak az országon belüli vándorlás szempontjából. Ami megyénket illeti, a KSH adatai szerint az ide vándorlók száma tavaly 8907 fő volt, az innen más lakhelyre költözőké pedig 9799. Az elvándorlás mértéke azonban nem egyformán érinti a jászkunsági településeket.

Tiszasasra például sorra költöznek családok, miután kipróbálták az életet Nyugat-Európában.

– Négy-öt családról biztosan tudunk, akik úgy döntöttek, hogy visszaköltöznek. Jó részük szülői házat örökölt és azt újítja fel. A település jó fekvése, Kecskemét közelsége vonzotta őket külföldi munkavállalás után a falunkba – mondta Vágner István, az ezeregyszáz lakosú Tiszasas polgármestere, aki úgy véli, hogy a szaktudással rendelkező, dolgozni akaró emberek elhelyezkedhetnek a környékbeli gyárakban, ahol elfogadható bért ajánlanak nekik.

– Akadnak olyanok is, akik családjukkal megjárták Ausztriát, viszont mégis a tiszazugi település mellett döntöttek. A családfő ingázik, hétvégente jár haza. A tapasztalatok szerint legtöbbjük terve az, hogy közelebb – harminc-ötven kilométeres körzetben – találjanak munkát – zárta szavait a település első embere.

Belterületen nagyon kevés az eladó ingatlan

– A falu népességmegtartó ereje javul, s azt látjuk, hogy a fiatalok inkább visszaköltöznek hozzánk – summázta az újszilvási állapotokat a falu polgármestere. Dr. Petrányi Csaba kiemelte, nem jellemző náluk az elvándorlás, sem a helyi lakók környező városokba történő költözése. Mindez szerinte annak köszönhető, hogy rendben az iskola, az óvoda, és útjaik 90 százaléka aszfaltozott. Mi több, márciusban átadják a település új uszodáját, amely már most része a falu vonzerejének.

– Újszilváson mintegy 2800-an élnek, lakosságszámunk évi 20-30 fővel nő. Ez a szám, bár nem tűnik nagynak, mi mégis örülünk neki, hiszen ezáltal nem tartozunk a csökkenő népességű települések közé – mutatott rá dr. Petrányi Csaba.

Megtudtuk, a község külterületein, tanyasi birtokain mintegy négyszázhatvanan laknak. Itt sokkal erőteljesebben érzékelhető a népességfogyás. A belterületen ellenben alig kapni már szabad ingatlant. Ha azonban mégis akad néhány átlagos állapotban lévő családi ház, az általában 8 és 20 millió forint közötti összegért cserél gazdát.