Üzenőfüzet helyett neten követhetjük a gyerekünk jegyeit

Persze nem volt az olyan szép és jó, de valahogy hozzátartozott a iskolai léthez. A sumákolás egyébként mindig lebukással végződött, leginkább félévkor, év végén vagy egy aktuális szülői értekezlet után, tovább súlyosbítva a pácba került nebuló helyzetét. A több lapból álló kicsi füzet aduász volt a tanár kezében, legalábbis amikor én gyerek voltam, biztos. Akkor még ugyanis az „Add ide az ellenőrződ!” felszólítás után a teremben megfagyott a levegő.

Ma már ilyen mondat nem hangzik el, ellenben a szülő mégis értesül fiú vagy leánygyermeke iskolában viselt dolgairól. Nem csak a rosszról, a jóról is. Mindenről, ami érdekelheti. Magatartás, teljesítmény vagy éppen hiányzás, de azt is megnézheti milyen órák voltak vagy várható-e felmérő. Persze csak akkor, ha abba a bizonyos e-naplóba a pedagógus beírja ezeket. Na, és itt jön, amit nagyon nem irigylek a mai tanerőtől: a kitöltését, mégpedig gyerekenként, személyre szabottan. Belegondolni is szörnyű, mennyi munka lehet vele…

Emlékszem, amikor annak idején én magam is tanítottam, a napló és az ellenőrző egyeztetése, mindezek kitöltése, aláírása sem volt egyszerű, na de ez! Itt kérem már tényleg naprakész információknak kell szerepelniük. Egy első osztályos anyukájaként még csak tanulgatom, ízlelgetem a szülő-tanár kommunikáció eme módját, de jónak tartom, hiszen sok mindenről értesülök, szinte azonnal. A pedagógusoknak meg csak megköszönni tudom, hogy ezt lehetővé teszik…