2019.11.14. 14:00
Kutatási eredményeikről számoltak be a konferencián
Tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Jászkunság Kutatása Konferenciát, melyen több mint huszonöt kiváló régészeti, történeti, művelődéstörténeti és néprajzi kutató előadásait hallgathatták az érdeklődők az elmúlt héten a városházán és a látványtárban.
– A mai Magyarországon egyedülálló módon ez a konferencia-sorozat foglalkozik egyetlen történelmi-közigazgatási tájegység, néprajzi csoport – jászok és kunok – több szakterületet érintő vizsgálatával – tudtuk meg dr. Barna Gábortól, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének vezetőjétől.
Az idei helyszínválasztás Kunszent török utáni újratelepítésének háromszázadik évfordulójával függ össze. A kutatókat vendégül látó település ennek alapjául a XVII–XVIII. századi migrációt javasolta témául.
Bánkiné Molnár Erzsébet történész beszámolt arról, hogyan alakult a XVIII. századi jászsági migránsok élete a Kiskun kerületben. Kutatásában vizsgálta a különböző népcsoportok egymásra gyakorolt hatásait, egyebek mellett az öltözet, a vallás vagy a nyelvhasználat területén.
Mihalik Béla egyháztörténész a plébániahálózat újjászervezéséről beszélt. De érintették a város népesedési viszonyait, melyet a XVIII. századi anyakönyvi és egyházlátogatási jegyzőkönyvek és adóösszeírások alapján állított össze Benke Zoltán. Valamint szó esett a Nagykunság lakosságának népességéről is. Pálóczi Horváth András régész előadásában kitért a települések és háztartások nagyságára, valamint a pusztásodás demográfiai következményeire is.
– Megjelent a Jászkunság kutatóinak fiatalabb nemzedéke is, ami külön örvendetes számomra – hangsúlyozta Barna Gábor, aki a konferencia legnagyobb hasznát abban látja, hogy a szakmában tevékenykedők szinte napra készen tudnak tájékozódni és tájékoztatni egymást a legfrissebb kutatási eredményekről.
