Nálunk is egyre jobban terjednek a halloween-i szokások

Az ijesztő vagy vicces jelmezek felöltése ma már inkább a móka kedvéért történik, csak kevesen ismerik a tradíció eredeti gyökereit.

Az egyébként ősi kelta hagyomány igen misztikus alapokból táplálkozik. Régen úgy hitték, hogy október utolsó éjszakáján a halottak lelkei visszatérhetnek az élők közé. Ráadásul bárki testébe beleköltözhetnek. Így főként ijesztő maskarákba bújva próbálták megtéveszteni azokat. Hazánkban is egyre népszerűbb, hogy a mindenszentek előtti estén, a farsanghoz hasonlóan kicsik és nagyok jelmezeket öltenek és együtt szórakoznak.

Amerikában ilyenkor a gyerekek csapatokat alkotva kopogtatnak a szomszédos házaknál és a „ csokit vagy csalunk” nevű játékkal finomságokat kérnek a háziaktól. Ez szintén a kelta hagyományból ered. E szerint, ha egy bolyongó lélek ételt kért egy háznál és nem adtak neki, megátkozta azt.

Noha a szokás itthon még nem terjedt el igazán, a boltok polcain számos olyan édességgel és kiegészítővel találkozhatunk, amelyek jó alapul szolgálnak ehhez is. Kapcsolódó elemként megjelent a töklámpás készítés is, bár ennek már nálunk is jó pár évre visszanyúló hagyományai vannak. A tökfaragás főleg a gyermekek számára jelent izgalmas mókát. Családi körben szintén remek kikapcsolódást nyújt és este örömmel lehet gyönyörködni a közösen alkotott lámpásokban.

– Idén faragtunk először tököt a kislányommal – kezdte a szolnoki Nagy Zita, a 4 éves Zoé anyukája. – Eddig nem érdekelték a töklámpások, de most, hogy megbeszéltük, az óvodába is viszünk egyet, mindenképpen szeretett volna részt venni ebben a kreatív tevékenységben.

Az édesanya elárulta, a minták kifaragása természetesen az ő feladata volt, de a megtervezését lányára hagyta.

– Így mindenki kivette a részét a mókából, és egy kellemes közös szórakozás kerekedett belőle.

A szolnoki Pócsi Zsuzsanna két gyermek édesanyja. Ők szintén idén próbálják ki először a tökfaragást, azonban a „csokit vagy csalunk” szokást egészen jól ismerik.

– A lányok már nagyon szerettek volna töklámpás készíteni. Izgatottak nagyon, de még nem döntötték el, hogy vidám vagy gonosz arca lesz az alkotásnak – mesélte mosolyogva. Zsuzsanna azt is megemlítette, hogy az egyik nagyapa pár éve édességgyűjtő túrákat szervez. Néhány szomszéddal és ismerőssel előre megbeszélik, hogy egy bizonyos időpontban ő megérkezik a lányokkal a lépcsőházba, majd bekopogtatnak a nassolnivalók reményében.

– Ilyenkor persze be is öltöznek, nagyon élvezik a dolgot, tavaly két nagy zacskó édesség gyűlt össze! – részletezte. Arról szintén mesélt, hogy a környezetükben egyre gyakrabban szerveznek jelmezes gyermek zsúrokat, az ő lányai a közelmúltban jártak az egyiken, méghozzá félelmetes vérfarkasoknak öltözve.

A mezőhéki Nagy Mariannak már felnőtt gyermekei vannak, mégis szívesen fognak hozzá a tökfaragáshoz, ami mindig vidám elfoglaltságnak számít náluk.

– Tavaly a kisebbik lányommal készítettünk töklámpást. Nagyon nehéz volt kiszedni a belsejét, olyan erős rostszálai voltak. A spagettihez hasonlítanám. A párom meg is örült, hogy olasz finomság lesz vacsorása, amikor meglátta a kupacot egy tálban. Ezen persze mind nagyot nevettünk. Azt hiszem, ez a varázsa ennek az elfoglaltságnak – mesélte mosolyogva.

Persze ahány ember, annyi vélemény. A szolnoki Dóra Krisztina méltóságteljesebbnek, emelkedettebbnek tartja a klasszikus, magyar hagyományokat a halottak napját illetően.

– A halloween alapvetően egy üres ünnep számomra. Inkább csak móka, lehetőség arra, hogy a gyerekekkel közösen alkossunk valamit. Sütöttünk muffint, faragtunk tököt, a beöltözős bulikban viszont csak az esetleges iskolai rendezvények szintjén vettek részt a gyerekek. A töklámpás készítés kreatív elfoglaltság, ám a maskarás bulikat kultúraidegennek tartom – részletezte az édesanya.

Cikkünk témájával kapcsolatban véleményt is írtunk, melyet itt olvashat.