2019.09.11. 06:45
Még van ereje az összetartó közösségeknek
Adni öröm! – mondja a szólás, de azért kapni is boldogság. Ez utóbbi főként a gyermekekre igaz, akik vággyal telve figyelik a nekik szánt csomagokat.
A szolnoki Nagycsaládos Egyesülethez a Pletykafaluban élők felajánlásából nagyobb ruhaadomány érkezett a közelmúltban, amelyről cikkünkben is olvashatnak.
Megható volt látni az arcokat, amikor bontogatni kezdték a zsákokat. A gyerekek örömmel keresték a ruhák és játékok között a nekik valót. Nem hebrencs módon, csak szerényen, hiszen akinek kevés jut, talán még jobban megbecsüli, amit kap. Ezért is jó egy csapatba tartozni, amelynek tagjai figyelnek egymásra. Ilyen a szolnoki Nagycsaládosok Egyesülete is, ami harminc éve működik, behálózva megyénket. Kisgyermek korom óta mindig tagjai voltunk különböző egyesületeknek.
A nyaralások, disznóvágások és egyéb programok során ismertem meg a közösség okozta feledhetetlen élményeket. De a segítő szándék is nagyobb egy olyan társaságban, ahol van némi kapcsolódási pont az emberek között, még ha kezdetben csak a gyerekek száma jelenti ezt.
Az idei nagycsaládos farsangon szinte megszeppenve léptünk be a zenétől hangos terembe, ahol gyerekek és felnőttek beöltözve szórakoztak, szaladgálva nevetgéltek. A csemetéink gyorsan feloldódtak és csatlakoztak az önfeledt játékhoz, a nap végére barátságokat is kialakítva. Én pedig nyugtáztam, hogy van még ereje a személyes kapcsolatoknak és az összetartó közösségnek.
