Sok páciens nem is sejti, hogy adókedvezményre jogosult

– Meghatározottak azok a diagnózisok, amely alapján adókedvezményre jogosultak az érintettek. Ezeket a diagnózisokat szakorvos állíthatja fel. Például szív- és érrendszeri probléma esetén egy kardiológus.

– A kardiológus kivizsgálja és diagnosztizálja a problémát, a háziorvos pedig kiadja az igazoló dokumentumot, amivel a páciens az adóhatóságnál érvényesíti az adókedvezményét – válaszolta a támogatással kapcsolatos kérdésünkre dr. Buczkó István szolnoki háziorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos.

– Sokak figyelmét viszont fel kell hívni e lehetőségekre, mivel nincsenek tisztában azzal, hogy jogosultak kedvezményekre. Nálunk is vannak olyanok, akiket mi tájékoztattunk, korábban ugyanis senki nem szólt erről nekik – mutatott rá Fehérváry Tünde, a szolnoki ÉN IS VAGYOK! Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesületének elnöke.

– Például egy autoimmun betegségben szenvedő kolléganőnk tizenegy éve küzd a problémájával, ami mozgásképtelenséggel jár, de csak most, tőlünk tudta meg, hogy igénybe vehet adókedvezményt, pedig ez éves szinten jelentős összeget tesz ki.

Fehérváry Tündétől azt is megtudtuk, az érintettek egy jelentős hányada azért nem veszi igénybe a kedvezményt, mert ők maguk nem ismerik be, hogy fogyatékosok vagy tartósan egészségkárosodottak, nem fogadják el állapotukat. Munkáltatóként ők is nem egyszer eredménytelenül próbálnak fogyatékos vagy tartós betegséggel küzdő személyeket rábeszélni, hogy igényeljék az adókedvezményt. Pedig így komoly összegtől esnek el.

Idén január elsejétől ráadásul bővült azoknak a betegségeknek a köre, melyekre jár az adókedvezmény.

Eszerint az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata- és hererák betegségek esetén is érvényesíthető a támogatás.

A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenvedők, és azok, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, 7450 forint adókedvezményt vehetnek igénybe a 2019-ben szerzett jövedelmük összevont adóalapjának adójából, ez az összeg a jelenlegi minimálbér öt százaléka.

Szakképzetlen minimálbér esetén, ha a munkavállaló igénybe veheti az adókedvezményt, a négy órára eső bruttó 74 500 forintból nettó 56 992 forintot kap kézhez. Ha nem veszi igénybe, akkor csak nettó 49 542 forintot vihet haza.

Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az érintettnek már az igénybevétel időpontjában legyen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolása vagy a rokkantsági járadékra, esetleg fogyatékossági támogatásra jogosító határozata. A 2019. előtti évekre csak akkor érvényesíthető a kedvezmény, ha az igazoláson a súlyos fogyatékosság kezdő időpontja 2019. január elseje előtti dátum.

A fogyatékosság minősítése a háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál kezdeményezhető. Az igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki. A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen adóköteles jövedelme.

Utólag is kérelmezhető

Az újonnan listára került betegségek után visszamenőleg is érvényesíthető az ötéves általános elévülési időn belül az adókedvezmény, így, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor utólag a korábbi évek, vagyis 2013-tól a 2017 évi adóbevallásig módosíthatóak.

Tavalyra, 2018-ra a 2019. május 20-ig benyújtan­dó adóbevallásban érvényesíthető a kedvezmény, 2019-re pedig a munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozattal már év közben, a havi kifizetéseknél is igénybe vehetik az érintettek – tájékoztatta hírportálunkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes osztálya.