2019.08.11. 17:19
Gyógyíthatatlan sebet hagytak az embertelen kitelepítések
Hatvankilenc évvel ezelőtt kezdődött meg a modern kori magyar történelem egyik legsötétebb fejezete. Ekkor gördültek ki az első gulágra tartó marhavagonok.
Minden év augusztusában menetrend szerűen kerül sor a kócsi Kitelepítettek Találkozójára. Ilyenkor a hortobágyi gulágra kényszerített családokra emlékeznek. Az augusztus 10-i ünnepség galambröptetéssel kezdődött, majd Ujvári Imre polgármester hívta fel a figyelmet a megtörtént borzalmakra.
– A hortobágyi kényszermunkatáborok a kommunista osztályharc egyedülálló esete, melyre a Szovjetunió kivételével nem találunk hasonló példát – foglalt állást emlékezőbeszédében a városvezető.
Ezután ökumenikus istentisztelet következett, amit a Szőke Tisza Népzenei Együttes műsora követett. A mécsesek és az emlékezés koszorúinak elhelyezése után ebéddel várták a megemlékezőket.
Hazánkban az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) – szovjet mintára – 1950 és 1953 között több mint tíz, egyes források szerint tizenöt ezer ártatlan embert telepített az országban létesített tizenkét táborba. Ezek közé tartozott a Füred-Kócspuszta tábor is. Bírói végzés nélkül két és félezer családot „költöztettek” ide.
Kitelepítettek Találkozója Tiszafüred-Kócsújfalun