2019.07.07. 19:58
Végrehajtó zárolta az anya fizetésének egy részét
A minap kereste meg szerkesztőségünket a szolnoki Földesi család. Történetük négy éve kezdődött, mikor a bérelt házuk teteje leégett. A bíróság kártérítést ítélt nekik, melyet a főbérlő azóta sem fizetett meg. Az elmúlt hónapban fizetési meghagyás érkezett a családnak, melyre nem reagáltak, a végrehajtás miatt az édesanya keresetének egy részét zárolták.
Az édesanya keresetének egy részét zárolták.
Fotó: Fotó: P. Pusztai Nóra
A Földesi család kálváriájának története még 2015 novemberében kezdődött, amikor is a bérelt házuk tetőszerkezete leégett. A család és a főbérlő pereskedésbe kezdett, mely tavaly év végén zárult le.
– Májusban költöztünk az épületbe, a fűtési szezon elején begyújtottam, akkor égett le a tető – mondta a családapa, Földesi Zoltán.
Elmondásuk szerint a szakértői vizsgálatok megállapították, hogy a kéményt engedély nélkül, részben éghető anyagokból építették. A bíróság másodfokú ítélete alapján a ház tulajdonosának kártérítést kell fizetnie, amely kötelezettségének a mai napig nem tett eleget.
Az elmúlt hónapokban a főbérlő sem tétlenkedett, közjegyző segítségével a 2015 óta esedékes bérleti díj fizetésére szólította fel egykori lakóit. Az iroda megkeresésünkre elmondta, hogy a Földesi család a fizetési meghagyásos eljárásban nem reagált az értesítésre, jogvesztő határidőket mulasztott el.
– A kezünkben volt egy jogerős ítélet, amit úgy értelmeztünk, hogy a főbérlő elismeri: nem tartozunk neki. Nem gondoltuk volna, hogy ezen kívül mással is kell foglalkoznunk – panaszkodott a házaspár.
Az ügyük végrehajtóhoz került. Most a korábban lakhatatlanná nyilvánított ház elmaradt bérleti díjának kifizetése miatt a családanya fizetésének egy részét zárolták. A két eljárás eltér egymástól, a jogerős ítélet nem vonatkozik a közjegyzői követelésre. A család ott mulasztott, hogy nem reagált a fizetési meghagyásra.
Dr. Válik Andrea ügyvéd kiemelte, hogy fizetési meghagyásos eljárás során az értesítést követő tizenöt napon belül élhet ellentmondással az adós. Ha a kötelezett nem tesz semmit, akkor elismeri a követelést. Nem fizetés esetén a jogosult végrehajtást kezdeményezhet. A rövid határidők miatt ez egy kifejezetten gyors és hatékony eszköze a pénzkövetelés behajtásának.
A végrehajtási eljárás célja értelemszerűen az, hogy a hitelező követelése megtérüljön, tehát a végrehajtó igyekszik az adós vagyonából behajtani az összeget. A törvény előírja, hogy a foglalást az úgynevezett fokozatosság elvének szem előtt tartásával kell megtenni, elsősorban az adós bankszámláján, bankbetétjén lévő összegből, vagy a munkabéréből, illetve egyéb rendszeres jövedelméből. Az öregségi nyugdíj mindenkori legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul behajtható a bankszámláról.
A másik gyakori módszer a munkabér, vagy nyugdíj letiltása: ilyenkor a végrehajtó a munkáltatónak vagy a nyugdíjfolyósítónak küldi a megkeresést, hogy vonja le minden hónapban a törvény szerint behajtható összeget. A letiltás csak a munkabér harminchárom százalékáig, kivételes esetben a feléig is terjedhet, de csak úgy, hogy az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege megmaradjon.
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy mindenképpen szükséges időben lépni, ha fizetési meghagyásos eljárás indult ellenünk, ugyanis a végrehajtás kezdeményezése után csak kivételes jogi esetekben fordítható vissza az eljárás.