Még a kiszáradt fa is életre kel Czupp Pál kezében

A magyar népművészet elkötelezett és meghatározó alakja, szenvedélyes gyűjtő. Utóbbit talán kevesebben tudják róla, hiszen többnyire vésővel a kezében, faragásai társaságában szerepel, de a háttérben ennél sokkal több rejtőzik. Elég csak belépni a Kunsági Kiállítóház ajtaján, és rögtön megérti az ember.

Huszonkilenc év alatt közel ezerötszáz faragást készített Czupp Pál, melyek megtalálhatók a világ huszonkét országának száztizenöt városában. Az Egyesült Államoktól Japánig, Norvégiától Új-Zélandig. Egyik alkotását még II. János Pál pápa is megáldotta.

– Büszkeséggel tölt el, hogy ilyen széles körben ismerik az alkotásaimat – mondta az 1956-os születésű alkotó. Ha teheti, részt vesz szakmai konferenciákon és alkotótáborokban, hiszen fontosnak tartja a folyamatos és töretlen fejlődést.

– Gyerekként is régi használati tárgyak, szerszámok, a népviselet és különféle mesterségek érdekeltek – magyarázta. – Sok kiállításra jártunk a feleségemmel, míg 1990-ben megismerkedtem a fafaragással – folytatta, miközben első munkái közül mutatott néhányat.

Tizenkét éve megkapta a népi iparművész címet, tizenegy éve pedig megnyitotta a Kunsági Kiállítóházat. Éppen jövőre lesz harminc éve, hogy vésőt ragadott. Ajtaja mindenki előtt nyitva áll, belépőt nem szed. Egy cél lebeg a szeme előtt, hogy gyűjteményét közkinccsé tegye.

A galériában kétszázöt faragása, a néprajzi részen pedig négyezer használati- és dísztárgy tekinthető meg. Például kerámiák, porcelánok, lámpák vagy a pásztorélet főbb eszközei.

Számos alkotása tükrözi a mester hozzáállását, hiszen a belefektetett munka oklevelek, díjak és elismerések garmadáján keresztül köszön vissza. Városi, térségi és megyei szinten is több elismerést tudhat magáénak.

Mind közül az egyik legrangosabb a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés, melyet 2016-ban vehetett át. Rendszeresen ír különböző témákban, feldolgozta például a honvédségnél eltöltött éveket és papírra vetette emlékeit. Általában néprajzi témákban ragad tollat.

Egyik büszkesége a Téglákba vetett történelem című munkája, mely a téglagyártás történetét dolgozza fel. Részletesen bemutatta a kunhegyesi téglagyártás, valamint a fontosabb középületek történetét.

Czupp Pál munkáscsaládba született, a vidéki élet volt gyermekkora meghatározó motívuma. Nagyapja magtárosként, édesapja traktorosként dolgozott a helyi termelőszövetkezetben. Általános iskolai tanulmányait Kunhegyesen végezte, majd Törökszentmiklóson érettségizett.

Állattenyésztő üzemmérnökként diplomázott, a kiskunhalasi sorkatonai szolgálatot követően pedig megnősült. A helyi téeszben szarvasmarhatelep-vezetőként dolgozott, majd baromfitelep-vezető, később sertéstenyésztés-vezető lett.

Másfél évtized után váltani kényszerült, tejdiszkontot vezetett, majd a rendszerváltozás után mint középiskolai tanár, parkőr és karbantartó dolgozott. Az elmúlt évtizedekben már a fafaragás és a gyűjtő-, kutatómunka tölti ki minden idejét.

– Egyetlen fiunk Budapesten él és dolgozik, az unokával pedig hasonló a helyzet, mint a nyugdíjjal: egyelőre még várok rá… – szólt kérdésünkre a csattanós válasz.