Fontos lenne, hogy jobban megismerjük a terápiás kutyákat

A Terápiás angyalok négy lábon (facebook oldalukért katt ide) a Matemedik 97 Bt. Nyolckézláb állatterápiás munkacsoportjának szolnoki csapata. A lelkes társaságot Varga Zsófi, Seller Gabi, Flasch Péterné Zita, valamint terápiás kutyáik alkotják.

Mindhárman hisznek abban (mi meg is bizonyosodtunk róla – a szerk.), hogy kutyáik segítségével szeretetet, mosolyt, motivációt és könnyebb, gyorsabb gyógyulást, fejlődést, egyszerűbb tanulást érhetnek el és szebbé varázsolhatják az emberek számára a nehéz napokat.

Céljuknak tekintik a sérült és hátrányos helyzetű emberek életminőségének javítását, társadalmi integrációjának előmozdítását. Terápiás kutyáik segítségével képesek erősíteni a társadalmi szolidaritást, az állatvédelmet és a felelős állattartást, továbbá tudják őket alkalmazni gyógypedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, konduktív pedagógiai habilitációs és rehabilitációs folyamatokban is.

Varga Zsófit, habilitációs kutyakiképzőt, terápiás kutyafelvezetőt – aki jelenleg mozgássérült segítő kutyakiképzőnek tanul – , Flasch Péterné Zitát, szociálpedagógust, terápiás kutyafelvezetőt és Seller Gabit gyógypedagógust, terápiás kutyafelvezetőt, habilitációs kutyakiképzőt kértük meg, hogy meséljenek kicsit a csoport megalakulásáról:

– Gödöllőn találkoztunk először – a Matemedik 97 Bt. által szervezett képzésen –, amikor kutyáink a terápiás vizsgájukra készültek. Mindez teljesen véletlenül történt, előtte nem ismertük egymást, így mondhatjuk, hogy tényleg a sors hozott össze minket.

– Szolnokon akkor még nem volt olyan csoport, ami terápiás kutyákkal foglalkozott volna, és az országunk nem is igazából ismeri a terápiás kutya fogalmát és azt, hogy miért is fontos ez. Sokan csak a hátrányos helyzetű emberekkel kötik össze a mai napig.

– Ez persze nem is hibás szemlélet, de fontos kihangsúlyozni, hogy nem csak számukra hasznos az ilyen típusú foglalkozás – folytatta a gondolatmenetet Zsófi. Külföldön már teljesen elfogadott, hogy nem csak sérült, vagy beteg emberek fejlesztésére használnak terápiás állatot, hanem egészséges, ép gyerekek és felnőttek megsegítésére is.

Magyarországon is egyre több olyan intézmény van, ahol az oktatásba, vagy akár a kórházi ápolásba bevonják a terápiás kutyát. Kérdésemre, hogy pontosan hogyan választják ki a kutyákat erre a feladatra, minek is kell megfelelniük, igazán részletes választ kaptam:

– A terápiás kutyák a segítő kutyák csoportjába tartoznak, ezen kívül megkülönböztetünk még vakvezető, mozgássérült segítő, rohamjelző, személyi segítő, és hangot jelző kutyákat.

– Egy terápiás kutyának sokféle szempontnak kell megfelelnie, de talán a három legfontosabb az, hogy keresse az emberekkel a kapcsolatot és ezt szívesen tegye; fenyegető helyzetben ne védje meg sem a gazdáját, sem magát; illetve idegenekkel is szeressen dolgozni. Persze ez ennyire azért nem egyszerű.

– Az alkalmasságot le kell tesztelni, amit legjobb már kölyök korban elvégezni és tudatosan erre a munkára készíteni a kutyát, de felnőtt egyed bevonása is lehet sikeres, ha a kutya temperamentumát, képességeit tekintve alkalmas erre a munkára.

– Mikor egy kutyát tesztelünk, hogy alkalmas lehet-e terápiás foglalkozásra, több dolgot is figyelembe veszünk. Már születésük után mondhatni azonnal figyeljük őket és különféle teszteket végezhetünk.

– A tesztelés során vizsgáljuk például azt, mennyire követi az embert, mennyire szociális, mennyire domináns, mennyire játékos, hogyan viseli a hirtelen mozdulatokat, hangos zajokat vagy milyen a fájdalom tűrése és még sorolhatnánk.

– Természetesen száz százalékos garancia a tesztek ellenére sincs arra, hogy egy kutyából terápiás kutyus váljon, ez csak is a vizsgák legvégén dőlhet el. Legalább másfél, két évet vesz igénybe egy kutya alapos felkészítése.

Ott élő példában láttuk, ahogy hat kutya nyugodtan ül és várja az utasítást. Zsófi már jöttömkor lefektette Bejglit, aki az interjú alatt is türelmesen és fekve várta az engedélyt, hogy elmehessen.

– Maga a vizsga két részből áll: egy temperamentum vizsgából, ahol szó szerint a kutya vérmérsékletét, természetét vizsgálják különböző feladathelyzetekben, pl. élelem megtagadás, csoportos megközelítés, csont elvétel, fenyegető megközelítés, engedelmesség stb.

– Ezek készítik fel a kutyát a tényleges találkozásra, munkára a gyerekekkel, felnőttekkel. Ha ez a vizsga sikeresen zárul, csak akkor kezdheti meg a páros a felkészülést a záró vizsgára, ami egy tényleges terápiás foglalkozáson való részvétel. Itt megfigyelik, hogy a gazda – kutya páros hogyan tud együtt dolgozni, a kutya mennyire boldog munka közben, mennyire figyelmes, mennyire aktívan vesz részt a feladatokban, hiszen nagyon fontos, hogy a kutya örömmel tegye a dolgát.

– Ha ez a vizsga is sikeresen zárult, akkor kapja meg a páros a fényképes terápiás igazolványt – egy plasztik kártyát –, amin felvezetőjükkel együtt szerepelnek. Nagyon fontos, hogy a kutya rendelkezzen ezzel az igazolvánnyal, hiszen lehet egy kutya bármilyen képzett, ha ezt a tanfolyamot nem végezte el, nem lehet kiszámítani, hogy egyes szituációkra, hogyan reagálhat! A páros munkáját 2 évente felülvizsgálják, és ezek után kaphatnak további 2 évre hosszabbítást.

– Hogyan zajlik egy kutyás foglalkozás? Mit csinál a kutya?

– A terápiás kutyák különböző trükkökre vannak betanítva, a felvezetőjük ezekből gazdálkodik a közös terápiás foglalkozások során. Például visszahoznak, felvesznek eldobott tárgyakat, bökéssel vagy mancsolással kiválasztanak gyerekeket, mondjuk felolvasására, jelzésre ugatnak, lehet őket öltöztetni, a szőrükbe csipeszeket tenni, tudnak forogni, hemperegni stb.

– A kutyáink kéz és hangjelre egyaránt dolgoznak. Minél több trükköt ismer a kutya, annál változatosabb feladatokat tudunk kitalálni. Nagyon széles a repertoár, Bejgli – Zsófi kutyája – például 56 trükköt tud, ami természetesen nem a szórakoztatás miatt fontos.

– Fontos kiemelni, hogy egy foglalkozás általában csapat munkában zajlik, hiszen nem minden felvezető végzett pedagógus, gyógypedagógus. Az óravezető mindig az adott csoport fejlesztésére szakosodott szakember, aki felépíti az óratervet. A felvezető megmondja, mibe és hogyan tud bekapcsolódni a kutyával.

– Tehát az adott terápiát vezető személy megmondja a feladatokat, mi pedig azokat „kutyásítjuk”. Így lesz kerek egy foglalkozás. Attól kezdve, hogy a kutya is részt vesz egy ilyen foglalkozáson, a gyerekeknek ez nem egy feladat lesz, hanem csak játék és szórakozás.

– Ilyen formában a gyerekek teljesen máshogy állnak a kötelező tevékenységekhez, jobban tudnak koncentrálni az adott feladatra vagy gyakorlatra, sokkal felszabadultabbak, így válhat hatékonyabbá az oktatási folyamat és/vagy az adott terápia.

Minden gyermeknek, felnőttnek hasznosak lehetnek a kutyusok

A csapat célja, hogy az emberek megismerjék és megértsék, hogy ezek a kutyusok milyen hasznosak lehetnek számunkra. Szeretnének minél több helyre eljutni a megyében, minél szélesebb célcsoportot elérni, minél több embernek segíteni, illetve azt, hogy tudják bátran kereshetik őket.

Fontosnak tartják, hogy Szolnokon a lehető legtöbb intézményben megismertessék a kutyával támogatott terápiás foglalkozások jótékony hatását. Na és végezetül, de nem utolsó sorban minél több terápiás kutyát vizsgáztatni, akik segíthetik mindennapjainkat.