Elrejtett kincseket mutat be a Damjanich múzeum tárlata

– A tárgyak jelentős része megyei anyag, ám a kincsek másik fele Debrecenből, Kisvárdáról és Nyíregyházáról érkezett – vezetett be az érdekességekbe a múzeum munkatársa. Hegedüs Gabriellától megtudtuk, tárlatukban a késő bronzkor kincsleleteit tették közszemlére, s a darabok között páratlan korabeli emlékek is helyet kaptak.

– A legnagyobb darabszámú megyei bronzkincset például négy éve jelentette be egy fegyverneki lakos. Ezt is kiállítottuk… – mutatta meg a kincs vitrinjét a szakértő.

Hozzátéve, hogy feltárásakor hetvenhárom tárgyat rejtett a felszínre került kerámiaedény, mely bronzsarlókat, tokos baltákat, lándzsahegyeket, kardpengéket, fűrészpengéket és szárnyas baltákat is tartalmazott.

Használatuk kapcsán arra derült fény, hogy amíg a tokos baltát favágásnál alkalmazta a kor embere, addig a szárnyas balta fegyverként funkcionált. Röviddel ezután újabb leletekről tájékozódtunk a tárlatban.

– A kiállított kardjaink közül kettő megyei darab. Az egyik Nagyrévnél, a másik pedig Martfűn került elő a Tisza medréből. E két eszköz különlegessége, hogy egyikük mükénéi típusú.

– Formája és mérete az Égeikumra vezethető vissza. Vagyis Brad Pittnek a Trója című filmben ezzel kellett volna szúrnia! – mosolyodott el a világhírű filmre utalva Gabriella. Miután a másik jellegzetes, tipikusan Kárpát-medencei darab kötötte le figyelmünket.

– Erről azt kell tudni, hogy szúrásra és vágásra is alkalmas volt. Ellenben a mükénéi típusú elsősorban szúrókardként vonult be a történelembe – mondta.

A kiállításban olyan kincsek láthatók, melyek kora a Krisztus előtti 1500 és 900 közötti időszakra tehető. Vezetőnk ezután arról beszélt, a bronzkor egészére jellemző a földbe rejtett kincsek gyakorlata, ez azonban a késő bronzkorban minden korábbi méretet felülmúl. Egyre több kincs kerül ekkor a földbe hétköznapi vagy vallási okokból.

– Hosszú ideje foglalkoztatja a szakértőket, hogy milyen okból kerültek ezek a tárgyak a földbe. Ezek a leletek valójában nem egyszerűen tárgyak, hanem tárgycsoportok, melyek alkalmanként csak négy-öt eszközből, fegyverből állnak, de ismerünk olyan bronzkincseket, amelyek több tucat vagy több száz eszközből tevődnek össze – taglalta Gabriella.

Majd kiemelte, az efféle tárgyegyütteseket egykori tulajdonosaik más leletektől, s gyakran településektől is teljesen elkülönítve rejtették földbe, vízbe, barlangokba, vagy éppen sziklahasadékokba.

A vízbe rejtett kardok esetében azt feltételezik a kutatók, hogy azok valószínűleg valamilyen rítus miatt kerülhettek oda. Emellett ekkor is jellemző volt, hogy háborús viszonyok következtében a föld mélyébe helyezték tárgyaikat a korabeli emberek.

Hegedüs Gabriella rámutatott, hogy a korszak kapcsán nemcsak bronzból készült kincseket tárnak fel a kutatók, hanem olykor kerámia étkészletet is. Így történt ez Tiszapüspökiben is, ahonnan egy 12-14 fős lakoma készlete került elő egy gödörből.

A kincsleletet jelenleg a Damjanich János Múzeum őrzi. Térségünk viszonylagos leletgazdasága egyébként zömében annak köszönhető, hogy a bronzkor ezen szakaszában a Tisza felső folyása fontos fémműves központ volt.

Az érdekességek sora ezzel azonban még nem ért véget. Nyírlugos-Szennyespusztán még az 1900-as évek elején került elő egy szitula. A nagy méretű bronzedényt hajdanán alkohol tárolására használták, s kidolgozottsága miatt feltehetően ünnepi alkalmakkor vették elő. A vitrinben köré elhelyezett ruhadíszeket akkoriban az edényben helyezték el.

– Az egész leletanyagot ezzel együtt az teszi különlegessé, hogy ezek így egyben eddig sohasem voltak kiállítva. A szitulát és a benne található tárgyakat ugyanis száz évvel ezelőtt szétválasztották. Az egyik fele a debreceni múzeumba került, míg a másik része a nyíregyháziba – összegezte a kurátor.

Az első süteményt is megemlítik

A múzeum a legfiatalabbakkal is megismerteti a késő bronzkor történetét és a korszak egyedülálló leleteit. Ennek előmozdítására múzeumpedagógiai programot kapcsoltak a kiállításhoz.

Az itt látható tablók alsó része például kimondottan gyerekeknek és középiskolás korú fiataloknak készült. – Olyan érdekes információkat próbáltunk elhelyezni a tablókon, minthogy jelenlegi ismereteink szerint ebből az időből származik a Kárpát-medence első süteménye, egy szamócatorta – zárta szavait Hegedüs Gabriella.