Csak kárt okoz az ember azzal, ha kenyeret ad vízimadaraknak

– Az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. A szervezet ezért arra kér mindenkit, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat.

A hosszú ideje, hónapok, évek óta tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen „táplálék” ugyanis megbetegíti a madarakat. Ráadásul az eldobált kenyér és egyéb falatkák szennyezik a környezetet, rontják a víz minőségét, növelik a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást.

A vízimadár-etetés legszomorúbb következménye viszont az, hogy élettanilag és viselkedéstorzító hatását tekintve különösen hátrányosan hat a fiókákra. A szüleiket a nyári etetőhelyekre is követő és utánzó, még repülni sem tudó fiatalok a nem megfelelő táplálék miatt visszafordíthatatlan csont- és tollnövekedési rendellenességet szenvednek el.

Ennek külön neve is van, az angyalszárnybetegség, ami röpképtelenséget, közvetve vagy közvetlenül pedig a madár elhullását okozza. Az etetéssel elkényelmesített, tapasztalatlan fiatalok pedig a tél közeledtével nem vonulnak el, ami újabb veszélyforrást jelent számukra.

– A vízimadarak etetőhelyein jelentkező túlzsúfoltság, az ürüléküktől és az elhullottak tetemeitől is mind szennyezettebbé váló víz ideális helyzetet teremt a fertőző betegségek – terjedéséhez is.

Ezek egyik legveszélyesebbike a haszonállat baromfikat százezres nagyságrendben elpusztító és akár a mi egészségünket is veszélyeztető, világméretű járványokat okozó madárinfluenza – magyarázta Orbán Zoltán, aki hozzátette, hogy a vízimadarak etetése egy öngerjesztő problémaspirál.

A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket.

A fagyok beköszöntével a vonulásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő a madárlétszám, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát.

Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így a következő nyáron még több madárral kezdődik újra a folyamat.

Urbán Sándor, az egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Helyi Csoportjának elnökétől megtudtuk, hogy mivel Szolnokon a város közepén folyik keresztül a Tisza és a Zagyva, így több vízimadárfajjal is találkozhatunk. Amit a legnagyobb tömegben láthatunk, az a tőkés réce.

Több száz pár költhet a Zagyva és a Tisza környékén, és már megszokták az emberek jelenlétét. Ami szintén előfordul a térségben, az a nagy kócsag, a fehér gólya, és időnként szürke gém is megfigyelhető.

Ezeket viszont nem tudjuk etetni, mert természetes táplálékuk az alsóbbrendű vízirovarok, rákok, apró halak, halivadékok, és nem fogadnak el más ételt. A tőkés réce azonban mindent elfogyaszt.

– Több oka is van annak, hogy miért nem érdemes etetni a vízimadarakat. Egyrészt ettől nagyon felszaporodik a madárállomány, és az állatok tömeges jelenléte kellemetlenségeket okozhat az embereknek.

– Ez pedig rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket – fejtette ki Urbán Sándor. – Emellett az etetés az önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz, ami növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, és az ebből is eredő sérülésveszélyt.

– Hiszen ha több a madár, versengenek az ételért. Ha rendszeresen etetjük ezeket az állatokat, az azért is veszélyes, mert elszoknak a természetes táplálékuktól, és megváltozik a viselkedésük. Ha pedig később bármilyen oknál fogva már nem tudunk számukra tovább ételt biztosítani, nem találnak maguknak élelmet, és éhen pusztulnak.

– A mesterségesen fenntartott táplálékbőség ráadásul kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, emiatt ezekkel a madarakkal télen könnyen előfordul, hogy jégbe fagynak – fűzte hozzá.

A szakember arról is beszélt, hogy a legtöbben száraz kenyérrel etetik a hattyúkat, kacsákat, de ez számukra nem megfelelő táplálék. Ráfanyalodnak, de nem teszünk vele jót nekik. Például bélgyulladást is okozhatunk a madaraknak az ember számára készült élelmiszerekkel.

– A vadon élő madaraknak nincs szükségük emberi gondoskodásra az életben maradáshoz. Sőt, ha felelőtlenül, nem körültekintően segítünk a madaraknak, inkább a vesztüket okozzuk.

– A hattyúk etetése pedig különösen nem ajánlott itt, az Alföldön, ahol egyre zsugorodik a vizes élőhelyek nagysága, mert elszaporodnak. Ez azért is okoz problémát, mert agresszívan viszonyulnak a társaikhoz. Minden más vízimadarat elűznek a környezetükből, hiszen ellenségnek látják őket, melyek eleszik előlük a táplálékot…

Horgászok által széthagyott damil is veszélyes lehet

A megyeszékhely különleges hely olyan szempontból, hogy Európa hasonló nagyságú városai közül itt él a legtöbb gólya. Tizenhárom-tizenöt pár fészkel a megyeszékhely területén, főleg a Zagyva mentén – tudtuk meg Urbán Sándortól.

– Ilyenkor, amikor a fészkelési idő befejeződik, nagy számban figyelhetünk meg gólyákat az ember közelében. A horgászok jelenlétét már megszokták, és el is fogadják a segítségüket, hiszen gyakran etetik őket az ember számára hasznosíthatatlan, kisebb termetű halakkal – mondta Urbán Sándor.

– Sokszor lehet látni, hogy a horgász félre dobja az apró halat, a gólya pedig egy percen belül már ott is van, hogy megegye azt. Időnként tucatnyi gólyát lehet megfigyelni a horgászok közelében, ennek azonban árnyoldalai is vannak.

– Például a vízparton gondatlanságból széthagyott damil veszélyes is lehet. Ezeket ugyanis a gólyák nem veszik észre, véletlenül belelépnek, forgolódás közben a lábukra tekeredik, és rabul ejti őket.

– Találkoztunk már olyan esettel, hogy a vízparton vergődött a gólya, mert nem tudott megszabadulni a zsinegtől. Az a legjobb, ha még ott ki tudjuk szabadítani az állatot, mert ha elrepül a lábára tekeredett damillal, például a fészkébe, ott már sokkal nehezebb rajta segíteni.

– Arról nem is beszélve, hogy ha horog is marad a zsinegen, és lenyeli a gólya, az számára tragikus lehet. Emellett a szemetelés is gondot okozhat ezeknek az állatoknak. Arra is volt már ugyanis példa, hogy a horgászcsalikat tartalmazó műanyag doboz rászorult a csőrére a gólyának, és alig tudott tőle megszabadulni. Napokig így repkedett, ami szintén a halálát okozhatja – tette hozzá a szakember.