Az önismeret egyik fontos eszköze a rajzelemzés

Egy gyermek esetében először a szülővel ülök le megbeszélni, hogy mi a probléma, ő mit érzékel. Ahhoz, hogy egy rajzról, minél mélyebb elemzést tudjak adni, mindenképp ismernem kell az előzményeket is – emelte ki Fanni, hozzátéve, hogyha a felnőtt keresi meg, akkor is egy előzetes beszélgetéssel kezdődik a folyamat, azonban velük korábban el tudja kezdeni a rajzolást.

Egy rajz nem rajz. A mélyebb, valósabb megértéshez látni kell egy folyamatot, hogy el lehessen különíteni az aktuálisakat az állandó tünetektől. Illetve az oldottabb hangulat miatt is fontos a több találkozás és alkotás.

– Gyermek és felnőtt esetén is sokat segít a munkában, ha hoznak rajzot, azonban a megfelelő elemzési folyamathoz elengedhetetlen a környezet ismerete. A spontán és irányított rajzoknak is megvan a maga szépsége, elemzésének egyszerűsége és nehézsége. Egy adott probléma és maga a hozzám forduló személy határozza meg, hogy éppen milyen rajzot kérek, hogy aktuálisan mivel dolgozunk.

– Más-más tartalmak jelennek meg és más tünetek bukkannak fel, amikor a tudattalan is elkezd dolgozni. A rajzok mi magunk vagyunk. Rengeteg dolgot elárul egy ember lelkéről, érzelmeiről a kép még akkor is, ha az illető csak pálcikaembert tud rajzolni.

– Ugyanis nem kizárólag olyan emberekkel foglalkozom, akik szeretnek és tudnak rajzolni. Alkotni, a lelkét a papíron megjeleníteni bárki képes – vallja a rajzelemző.

Néhány konkrétabb állapotot említve, a különböző szorongások és félelmek megjelenítését emelte ki a szakember. A rajz az önismereti elemzések egyik fontos eszköze, remekül használható énfeltárásra, a lelkünk mélyén munkálkodó folyamatainak megismerésére.

– Munkám során a klasszikus rajzteszteken kívül, foglalkozom anya-gyermek és fészekrajzokkal, amelyek a szülői szerep megélését, vagy éppen a családhoz való viszonyt mutatják meg. De van lehetőség a pároknak is együtt dolgozni, ahol a párkapcsolati dinamika gyönyörűen ki tud rajzolódni.