A szolnoki helyőrséget is érinti a haderőfejlesztési program

– „A katona ne háborúzni akarjon, hanem békét teremteni!” – foglalta össze szolnoki előadásának lényegét, annak zárszavaként. A magyar kormány napjainkban jelentős erőket mozgat meg a hazai haderőfejlesztés terén. Szükség van-e „huszáros” erőfitogtatásra?

– Magyarországon 2004-ben szűnt meg a százharmincöt éves hagyománnyal bíró sorkatonai szolgálat. Ugyan ekkorra már hazánk öt éve tagja volt a NATO-nak, mely hovatovább biztosította Magyarország biztonságát. Jelenkorunkban is fontos eleme a magyar katona az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, elvárt a jelenlétünk több nemzetközi misszióban is.

– A magyar honvédség fejlesztése azonban ma azért is fontos, mert gyorsan változik a biztonsági környezet, új fenyegetések jelentek meg, például a nemzetközi „hadszínté­ren” szinte megszokott kibertá­madások is. Hazánknak és lakosságának szüksége van modern és ütőképes, a huszonegyedik század kihívásainak megfelelő honvédségre, mely garantálja az ország és a magyar emberek biztonságát, miközben megbízható, aktív tagja a szövetségi rendszernek.

Magyarország biztonsága három pilléren nyugszik.

– Egyrészt a nemzeti képességen, az erős, korszerű honvédségen, a jól kiképzett, lojális, elkötelezett katonákon. A második pillér a szövetségi rendszer, a NATO által nyújtott garancia. A harmadik pedig a társadalom honvédelmi elkötelezettsége és felelősségérzete. Amennyiben az egyik pillér is hiányzik, a rendszer összeomlik.

– Az új hazai katonai doktrína jelentheti-e azt, hogy Magyarországon a közeljövőben visszaáll a sorkatonai szolgálat?

– Én nem vagyok ilyen információnak a birtokában. Manapság ez a kérdés nem szakmai, hanem politikai felvetés. Amikor megszűnt a sorkatonai szolgálat 2004-ben, akkor az is politikai döntés volt. Tudtommal azonban, jelenleg nincs szó a sorkatonasági rendszer visszaállításáról.

– Szerződéses és önkéntes tartalékos katonáink vannak, akik elkötelezettek a magyar honvédség, a magyar nemzet és a magyar emberek irányában. Távlati cél, hogy harmincezer szerződéses, aktív katonával és húszezer önkéntes tartalékos katonával rendelkezzen a magyar honvédség.

– Nem zsoldoshadsereget kívánunk toborozni, hanem erős identitástudattal, lojalitással felvértezett katonaságot létrehozni. Emlékezhetünk még, hogy 2010-ben mindössze tizenhét tartalékos katonája volt a honvédségnek, jelenleg pedig már több mint nyolcezer.

– Mennyibe kerül a „Zrínyi 2026” haderőfejlesztés hazánknak, és megéri-e?

– Mint az nemrégen napvilágot látott, 2020-ban minden eddiginél több pénzt fordít a kormány a biztonságra. A magyar emberek, Magyarország biztonságát elsősorban a magyar honvédség kell, hogy garantálja. Magyarország napjainkban Európa egyik legbiztonságosabb országa, és igen, megéri, hogy hazánk biztonságban legyen és a magyar emberek biztonságban éljenek.

A honvédelmi költségvetés százhárommilliárd forinttal, mintegy húsz százalékkal nő az ez évihez képest.

– A hatszáztizenhatmilliárd forintos honvédelmi költségvetésből folytatjuk a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program megkezdett fejlesztéseit. A teljes keretből kétszáztizenhatmilliárd forint jut a fejlesztésekre.

– Ez tartalmazza többek között a Gripenek költségeit, a további helikopter-beszerzéseket, a szárazföldi haderőnem fejlesztéseit, köztük harckocsik, vállról indítható páncéltörők beszerzését, továbbá a „Digitális katona” program keretén belül további egyéni felszerelési fejlesztéseket.

– A haderőfejlesztés első lépése egyébiránt az, hogy korszerű ruházatot és fegyvereket adjunk a katonáknak. Felszerelés szinten pedig már elindult a „Digitális katona” program, mely a ruházattól a speciális kiegészítőkig „felépíti” a modern katonát.

– A hazai hadiipar-fejlesztés is újraindul Magyarországon: az év második felében elkezdődik a sorozatgyártás a kiskunfélegyházi fegyvergyárban. A tervek szerint hosszú távon nemcsak kézi lőfegyvereket, pisztolyokat, géppisztolyokat és gépkarabélyokat fognak hazánkban gyártani, hanem a hozzájuk szükséges minőségi lőport és lőszereket is. A „Zrínyi 2026” program fontos szempontja az is, hogy a magyar katonák felszereléseinek és eszközeinek többségét a magyar hadiiparban állítsák elő.

– Vlagyimir Putyin orosz elnök néhány hete úgy nyilatkozott, hogy Oroszország és az Egyesült Államok viszonya manapság egyre rosszabb. Jómagam kissé „skizofrén” állapotban látom lelki szemeim előtt azt, ahogy a NATO égisze alatt a szovjet típusú, a közelmúltban Oroszországban felújított Mi-típusú helikoptereink a keleti határnál néznek szembe az orosz légierővel…

– Magyarország nem ellenségeket keres, hanem barátokat. A nagypolitika a nagypolitikusoké, hazánk pedig jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal és Oroszországgal is. A helikopterekkel kapcsolatosan pedig nem szükséges skizofrén állapotba kerülni. Az orosz gépeket nem írtuk le, de ma már elsősorban pilótaképzésre megfelelőek, illetve jó hasznukat vesszük az árvízvédelemnél és egyéb katasztrófahelyzetekben is.

– A szolnoki helikopterbázison idén már négy új, Airbus H145M könnyű helikopter fog megjelenni, 2023 és 2025 között pedig tizenhat nagyobb helikopter. Minden haderőnemben szükséges a technikai állomány fejlettségi és számbeli növelése.

– Húsz év szünet után indult újra egyetemi szinten a pilótaképzés Szolnokon. Ez dicséretes. Ahhoz azonban, hogy a fiataloknak vonzó legyen a katonai pálya, illetve a honvédségi „légi hajózás”, muszáj lenne a szolnoki helyőrség épületeit és egyéb infrastrukturális hálózatát is fejleszteni. Van-e erre jövőkép?

– Természetesen. Egyetértek a felvetéssel. A haderőfejlesztés mit sem ér a logisztikai bázisok megújítása nélkül. A program megköveteli Szolnokon, az ország egyik legjelentősebb katonavárosában az infrastruktúra fejlesztését is, erre is megvan már a forrás. Elsőként azonban a technikák beszerzését kell végrehajtanunk, s azok után, szinte már közben megkezdődhet a szolnoki helyőrségben is az újjáépítés.