Egy furcsa gettó van a város szívében

Ez télen megfagy, máskor sarat csinál. Az itt lakó gyerekek pedig innen indulnak reggel iskolába, óvodába. Az épület 14 lakása az önkormányzaté, hétben szociális bérlakók élnek, de több magántulajdonosa is van az ingatlannak, például a belvárosra néző üzletekéi. A jelenlegi helyzet senkinek sem jó…

– Tessék megnézni! A feltört lakások így néznek ki, ezekben nem laknak… – vezet körbe Rafael Hajnalka a Baross út közepéről nyíló társasházban. A körülmények elképesztőek. Amelyik lakás üres, onnan mindent elvittek már, csak a bokáig érő szemét, a málló vakolat és az innen-onnan lógó vezetékek maradtak.

– Tessék bejönni! Nézzék meg, hogy néz ki a fal! A fürdőszobában nincs villany. Csőtörés miatt ki kellett fizetnem 250 ezer forintot! Van még belőle 176 ezer forint tartozásom, 50 ezrével törlesztem, 76 ezer forintot kapok havonta… – a három gyermeket egyedül nevelő Hajnalka az önkormányzattól bérelt lakásába is beinvitál.

Belül tisztaság és rend van, szépen berendezett nappalival. A falak és a plafon állapota a folyton beázó tető miatt azonban sokat ront az összképen. A folyosó penészedik, pedig a legkisebb, kétéves gyermek légúti megbetegedéssel küzd.

– Azt szeretném mondani, hogy tegnap mi szedtük össze a tesómmal a szemetet – jön oda a hatéves Zahira, Hajnalka középső gyermeke. Ősszel iskolába megy, mindennap innen, ahol a sár és a patkány sem ritka vendég.

– Jöjjön fel nyugodtan! Most nézd már meg! Így hozzak ide egy kisbabát? Én odafent hiába próbálok kitakarítani, normálisan élni, ha itt ez van! – hív be magához Zsákai Ildikó is.

A fiatal nőnek három gyermeke van, a legkisebb koraszülött. Az első emeleten laknak, amikor bemegyünk a lepukkant folyosóról, mintha egy másik világba lépnénk. Odabent modern bútorok, rendkívüli tisztaság és fajtatiszta kiskutyák fogadnak. Csakhogy a falak itt is beáznak, a csatornaszag pedig erősen érződik. Ildikó mégis leginkább az erkély miatt retteg.

– Attól tartunk, egyszer ez le fog alattunk szakadni. Nézzék meg, itt mekkora lyuk van! – mutatja a függőfolyosón – Már tettem ide mindenfélét, hogy ne csússzanak le a gyerekek. Szégyenkezve kell kimennünk, „leretkeseznek” minket, bedobálnak mindent. Hiába takarítok itt bent, ha kint ez van. Hát így hogy éljünk? – kérdi kétségbeesetten.

– Én már holnap pakolnék innen, ha lenne rá lehetőség! A tető is életveszélyes! – kiabál oda egy fiatalember. Ez a család is behív, itt is rend van, kicsi gyerekek hancúroznak a szépen berendezett nappaliban. A lakásokban még mindig kályhával fűtenek, sehol nincs gáz, a vizet pedig a tűzhelyen melegítik a lakók.

A magántulajdonosoknak is rengeteg gondjuk van

– Ez egy pékség volt valamikor… – mutat körbe a Barossra nyíló üzlethelyiségében Tóth Sándor. Ez is az épület része, nagyon jó helyen van, mégsem kell senkinek. Sándorék megelégelték az áldatlan állapotokat, lakógyűlést hívtak össze.

– Itt vagyunk a belváros szívében, de mindenki rossz érzéssel jár el itt, a ház előtt. Valami megoldást találnunk kellene, mert már nagyon elvadultak az állapotok.

A háznak volt egy körülbelül 700 ezer forintos megtakarítása, de nem tudjuk, hová lett.

Plusz, még egy rendkívüli közgyűlésen be kellett fizetnünk bizonyos összegeket a tulajdonrészeknek megfelelően, mivel finoman szólva „eltűnt” 1,5 millió forint értékű víz. A főmérőórában ugyanis megjelent ez az irdatlan mennyiségű fogyasztás, viszont az almérőórákban nem. Ezt is be kellett fizetnünk.

– Emiatt döntöttünk úgy, hogy csinálni kell egy teljesen új vízvezetéket, a külső udvarra épített zárt vízóraaknákkal, melyeket a Szollak Kft. olvasott volna le, így megelőzve az esetleges visszaéléseket. Erről közgyűlései határozat is született. A pénzt mindenki befizette, az önkormányzat is, ezen keresztül a szolnoki lakosok.

– El is kezdődtek itt a munkálatok, egy szombati napon felásták a kapubejárót egy tízméteres szakaszon de a lakókat nem értesítették, nem tudtak beállni az autóval, ezért betemették a gödröt. 160 ezer forintot számlázott ki a cég azzal, hogy megtalálták a csőtörés helyét, holott nem ezzel voltak megbízva. Akkor mondtuk, hogy adják vissza a pénzt, ugyanis az új rendszert nem építették ki.

– A válasz az volt, hogy nincs pénz, mert a ház azt az összeget felélte. A munka nem volt elvégezve, nincs új vízvezeték, a pénz egy ideig nem volt meg, most megint azt mondták, megvan… Azt szeretnénk, ha elvégeznék végre a munkát, mert a tartozás csak gyűlni fog tovább…

– A földszinten van a lakásom, de kiadtam, itt nem tudok élni. Amikor megvettem, előre, hátulra rácsot rakattam, de mindent leloptak. Azzal kezdtem, hogy a tüzelőanyag-tárolót kitakaríttattam, két hét múlva megint tele volt, most már el is bontották. Mennének a bérlők is ezekből a körülményekből, ők is áldozatai ennek a történetnek – veszi át a szót az egyik lakás tulajdonosa, Tóth Ágnes.

– Szűk egy év alatt, 2015-ben és 2016–ban háromszor fizettünk rendkívüli közös költséget, a szokásos havi közös költségen felül. A városvezetés megállapította, hogy tényleg nagyon rossz állapotban van a ház, amíg rá nem költenek valamit, nem emelhetik a közös költséget. Ez 2015-ben volt.

– Semmi nem történt azóta, most pedig emelni akarják a közös költséget. Mire fizetjük a felújítási költséget, amikor nem újítanak fel semmit?

Nekem 9600 forintról 13000-re emelkedne a közös költség a hatvan négyzetméteres lakásra…

– A tulajdonosokon hajtják be a szociális bérlakók kiadásait. Használni vagy kiadni viszont nem tudjuk az ingatlanjainkat, mert idejön az érdeklődő, és vissza is fordul – panaszolja egy másik tulajdonos.

Hamarosan eladná a város az üres lakásokat

– A 2017 októberében megtartott közgyűlésen a tulajdonosok által hozott határozat szerint rendkívüli közös költség befizetését írtak elő a társasház vízvezetékének felújítására – áll az önkormányzat válaszában. – A közgyűlésen meghatározott időpontig az előírt rendkívüli közös költséget kizárólag az önkormányzat fizette meg, a mai napig is fennáll a tartozás a rendkívüli befizetés elmaradása miatt.

– A feltárás után láthatóvá vált, hogy ezt a munkálatot nem volt szükséges teljes mértékben elvégeztetni. A befizetett rendkívüli költségből el nem költött összeg jelenleg is rendelkezésre áll a társasház üzemeltetési számláján – tudtuk meg a várostól.

Hozzáteszik, a társasház műszakilag rendkívül leromlott állapotban van, mivel a tulajdonosok döntése alapján évtizedeken keresztül sem karbantartásra, felújításra, sem állagmegóvásra nem történt anyagi ráfordítás.

– A homlokzati vakolat, a függőfolyosó, a lépcsők és a lépcsőház is felújításra szorul, valamint az épületben lévő főági vízvezetékeket, csatorna vezetékeket, elektromos hálózatot is cserélni kellene. Az épület rossz állapota miatt a város közgyűlése 2016-ban kinyilvánította szándékát, hogy a Szolnok, Baross Gábor út 40. alatt található bérlakásokra nem jelölhető bérlő, idén pedig döntött arról, hogy a társasházban a döntés időpontjában üresen álló lakásokat elidegenítésre kijelöli, a döntést követően megüresedő lakások eladására pedig hatvan napon belül pályázati felhívást tesz közzé.

Az önkormányzat keresi a megoldást, hogy a lakókat másik önkormányzati bérlakásban helyezze el, de ez egy hosszú folyamat, melynek még nem értünk a végére – zárul a válasz.