Szelíden gyógyítja a lelki sebeket a művészetterápia

– Engem, ami a versből megragadott egy mag, ami a földbe kerül, abból pedig kalász ered, ami az élet, hiszen abból készül a kenyér – mondja Túriné László Klára, miközben rajzán a földből előbújó gabonát mutatja. Nemrég kapcsolódott be a tavaly indított művészetterápiás csoport munkájába, azóta is szívesen vesz részt a másfél órás foglalkozásokon.

– Nagyon tetszik. Komoly dolgokkal szeretek foglalkozni, főleg versekkel. Sokat olvasok, viszont rajzolni nem tudok – nevet Klári néni.

– De nem is a rajz a fontos, hanem a foglalkozás jellege tetszik, hogy az érzéseimet tovább tudom gondolni és egy időre ezek életetnek… – teszi hozzá elkomolyodva.

– Én már az előző évben is részt vettem ezeken a művészetterápiás órákon – veszi át a szót Nagy Gyuláné Erzsébet.

– Nagyon szeretjük, mert kellemesen kikapcsolódunk. Van olyan, hogy információhoz is jutunk, de feleleveníti bennünk a régi emlékekeket is, mert lehet, hogy egyébként nem is jutna eszünkbe. Azzal pedig, hogy egy verset elolvasva még azt illusztráljuk, nagyon jól kikapcsol bennünket az egyszerű mindennapokból – mondja.

Tokajiné Fodor Szilvia amellett, hogy terapeuta, a Vízpart körúti idősek otthonának egyik szociális munkatársa. Három éve tanul művészetterápiát a fővárosban, egy éve tart itt, az otthonban is órákat.

– Fontos, hogy semmilyen művészeti előképzettséget nem igényel ez a módszer a résztvevők számára. Nem is fontos az, hogy ki mennyire tud rajzolni. Sokkal inkább az, hogy minden egyes színnek, minden egyes formának megvan a hangulata, van egy szimbolikus jelentése.

– A cél az, hogy a gondolatok elinduljanak és ezeket utána az ember önmagában fel tudja dolgozni, esetleg egy csoportban meg tudjuk beszélni, mely által az életszemlélet formálódik – magyarázza a módszer lényegét a terapeuta.

A mai óra versválasztása sem véletlen, hiszen maguknak az évszakoknak is üzenete van, az ember különböző életszakaszainak lenyomatai.

– Ilyenkor tavasszal mindig a születéssel, a megújulással foglalkozunk, mint témával, a foglalkozásokon az évkör mentén haladunk tovább. A nyár például a termés, életünk termése, életünk gyümölcseinek szimbóluma.

– Ezek a foglalkozások segítenek átvitt értelemben a saját életútra is rátekinteni – mondja Szilvia, aki először az otthonban hat résztvevővel kezdte az órákat, de ma már két csoportot működtet, vagyis tizenhat résztvevő van, annyira népszerű a módszer.

– Az idősekkel úgy szoktam feldolgozni a témákat, hogy saját maguk adnak az alkotásoknak címeket, viszont az egyéb csoportjaimban egymás munkájának is adunk címet. És ezek a címek pedig egy nagyon esszenciális, sűrített üzeneteket közvetítenek – hangsúlyozza.

A szakember szerint a művészetterápia úgynevezett szelíd módszer, hiszen a résztvevők saját maguk szembesülnek a lelkük tükrével, és ezáltal indul el egy gyógyító folyamat. Az sem mindegy, mikor, milyen eszközzel alkotnak, ugyanis mindegyik technika más és más célt szolgál.

– Van olyan, hogy szabadon választhatnak eszközöket, de azért általában a csoportvezető, a terapeuta határozza meg, hogy melyik témát milyen eszközzel dolgozzanak fel. Ez nem véletlen

– Hogyha például egy érzelmi töltetű, például egy szülő-gyerek vagy egy párkapcsolati témát dolgozunk fel, nagyon sokszor inkább az akvarell technikát használjuk, ami egy vizes technika. Maga a víz ugyanis az érzelmeket szimbolizálja.

– Ugyanakkor, amikor tervekről, valami újnak a kezdetéről, például egy születésről beszélünk – ilyenkor, tavasszal ez főleg téma –, nagyon sokszor szoktuk alkalmazni a montázstechnikát, vagyis újságokból vágunk ki különböző képeket, amelyek kicsit konkrétabban lehetőséget adnak, hogy meg tudják fogalmazni, hogy mit szeretnének, miben és hogyan képzelik az új kezdetet, ilyen egy új állást, egy új hobbit elkezdeni például.

– A szén pedig egy földelem, ami a racionalitást, a gondolkodó funkciót aktivizálja, amikor például tudatosan megfogalmazunk valamit, és egy erősebb nyomot is hagy – sorolja a különböző technikák alkalmazásának céljait Szilvia, aki szerit amellett, hogy bizonyos érzelmi elakadásokat is segít feldolgozni a módszer, kikapcsolja a hétköznapi életben állandóan dolgozó tudatos ént.

– Ez szokott a legnagyobb élmény lenni a résztvevők számára. A hétköznapi világban elég kevés olyan hely van, ahol az ember igazán önmaga lehet.

– Az, hogy elfogadnak úgy, ahogy vagy, az önértékelést, önbecsülést olyan mértékben fejleszti és segíti, hogy utána az életben, amikor jönnek a nehézségek és krízisek, akkor ezekből az energiaforrásokból tudja aktiválni azokat a megoldásokat, amiket itt átélt – teszi hozzá a szakember, Tokajiné Fodor Szilvia.

Halkan elbúcsúzunk, hagyjuk dolgozni az alkotókat, akik elindulásunkkor már a címeket adták saját képeiknek.

Üzeneteket hordoznak a szimbólumok

– A művészetterápiának három szintje van – emeli ki Tokajiné Fodor Szilvia. – Az első szinten az évszakokon megyünk körbe, feldolgozva az életérzéseket. Ugyanakkor lehet használni a módszert személyközi kapcsolatok feldogozására is, például az anya-gyerek, apa-gyerek kapcsolat vagy párkapcsolati elakadásoknak a feldolgozására.

– A harmadik szint pedig az egyéni életút, egészen a magzati kortól napjainkig. Így a gyermekkori sérüléseket is segíthet feldolgozni. Maguk a szimbólumok is hordanak üzeneteket, emellett minden egyes alkotásnak, minden színnek, formának érzelmi töltete van.