2019.04.11. 11:30
Mégsem volt igaza József Attilának? – tévhit, hogy Öcsöd „kegyetlen” lenne
Érdekes, József Attilához köthető levelet őriz az öcsödi polgármester, Molnár Bálint. A településvezető fiókjában lapuló, József Etustól származó visszaemlékezés talán megváltoztatja a vélekedést, miszerint a tiszazugi településen élő emberek tanulatlanok és kegyetlenek voltak.
A nemrég előkerült, József Etelka által írt levél szerint nem is volt olyan rossz az élet Öcsödön – mutatja Molnár Bálint.
Fotó: Joó Zsuzsa
A dolgok változnak. A vers örök – vallotta József Attila, akinek születésnapja, április 11-e ma már a költészet napja is. Ismeretes, költőnk Öcsödön élt egy rövid ideig testvérével, Etussal. Az Országos Gyermekvédő Liga 1910 tavaszán vitte őket Gombai Ferenc parasztgazdához, mivel az édesanya akkortájt nem tudta eltartani gyermekeit. József Attila az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait 1911-ben. Egy tanév múlva, 1912 júniusában a két testvér hazatérhetett.
Öcsöd az irodalomtörténetbe „kegyetlen” faluként került be. József Attila a Curriculum Vitaeben arról írt, hogy a műveletlen helyiek Pistának szólították, mondván, Attila név nincsen. A Szabad ötletek jegyzékében pedig már ki is mondja, amit addig nem:
„Öcsödön rossz volt”.
De tényleg az volt? Vajon valóban ütötték-verték a kisfiút „csizmás” iskolatársai és nevelőapja, ahogy azt a költő később állította? Vagy csak az évek múltával lett a településen eltöltött két év egyre sötétebb Attila fejében? A helyiek kifejezetten sérelmezik, hogy ha szóba kerül József Attila gyermekkora, községükre ujjal mutogatnak.
– Szeretnénk a ma is élő tévhitet eloszlatni, miszerint Öcsödön minden és mindenki rossz volt – mondja Jordán Ágnes, a helyi József Attila Emlékház vezetője.
Egy-egy tárlatvezetéskor, a költőről szóló előadáskor Ágnes mindig elmeséli, hogy Attila nővére, Etelka visszaemlékezése szerint testvérét Öcsödön mindössze kétszer verte meg Gombai Ferenc, és ennek semmi köze nem volt ahhoz, hogy a József gyerekek nevelőintézetisek voltak. Szerinte akkoriban falu-, sőt országszerte elfogadott dolog volt ez a fajta büntetés a családokban.
Szabolcsi Miklós József Attila pályakezdése című művében így idézi Etust:
„Gombaiék rendes emberek voltak; volt szántójuk, egy kis konyhakertjük, két disznójuk, két lovuk, egy szekerük, de nem fuvaroztak vele”.
Jordán Ágnes szerint hasonlóképpen nyilatkoztak erről később a szomszédok, rokonok és más helyiek is.
Molnár Bálint polgármester fiókjából egy érdekes levél is előkerül, melyet most a Szoljon.hu olvasóinak is megmutat. A levelet József Etus írta 1997 júliusában.
„Emlékeim az öcsödi napokra szépek. (…) Számomra ma is kedves minden emlék. Csodás az eperfa, ahol ágain ülve tanulom hangosan a tatárjárásról szóló történelmet, és nézzük Attilával a felettünk átúszó Zeppelint. Szerettem volna végigjárni ezt az akácos, napsugaras utcát, ahol oly’ boldogan siettünk Attila öcsémmel, kis kezét fogva barátkozni egy családhoz, akinek két fia mindig szívesen játszott velünk (…) a Gombaiék háza előtt.”
– Ezt a levelet tehát Attila nővére, Etus küldte Enyedi Antalnénak, aki a helyi ragadványnevekről írt egy könyvet. Művét Etusnak is elpostázta, aki e kedves levéllel köszönte meg az öcsödi pedagógus figyelmességét. A hozzám került levelet most „közkinccsé” teszem, bízva abban, ha lassan is, de megváltozik a kép az irodalomkedvelőkben a „József Attila-verő Öcsödről” – reménykedik a településvezető.
Hozzáteszi, ez az emlék is hamarosan bekerül az emlékház gyűjteményébe, ott bárki elolvashatja Etus visszaemlékezését a faluról, reálisabb képet kapva arról a bizonyos három évről, melyet a József testvérek Öcsödön töltöttek.
Egyhetes párizsi utat sorsolnak ki
A József Attila Emlékháznál a költő születésnapján minden évben megemlékeznek Attila életéről, Öcsödön töltött éveiről és haláláról. Ez csütörtökön, a költészet napján sem marad el. Délután egy órakor megkoszorúzzák az emlékház falán lévő emléktáblát.
Ezen a napon mutatják be ugyanakkor hivatalosan Budapesten a „Visz a vonat” nevű programsorozatot is, mely a József Attila-emlékhelyek közreműködésével indul. A kezdeményezésben öt település vesz részt: Balatonszárszó, Szabadszállás, Öcsöd, Makó és a budapesti IX. kerület. Céljuk József Attila költészetének népszerűsítése.
– Programunkban arra buzdítunk mindenkit, hogy látogasson el a József Attila-emlékhelyekre, ismerje meg még jobban költőnket. Minden résztvevő egy kis könyvecskét kap az első településen, amibe aztán pontokat gyűjthet, méghozzá a többi emlékhelyen. A legtöbb pontot összegyűjtők között egy egyhetes párizsi utazást sorsolunk ki – meséli Molnár Bálint polgármester.
A költészet napja alkalmából véleményt is írtunk, amelyet ide kattintva olvashat el.