Jubileumi évfordulót ünnepel idén a tevékeny alapítvány

– Idén húszéves a Szívügyünk Szolnok Alapítvány. Kik alapították annak idején ezt a civil szerveződést, és milyen céllal?

– Az idősebbek még jól emlékeznek rá, hogy húsz évvel ezelőtt még a tüdőkórházban működött a kardiológiai osztály, eléggé kezdetleges körülmények között. A betegekből és az orvostársadalomból már eleve értetlenséget váltott ki az is, hogy a központi kórháztól és a diagnosztikai eszközöktől ilyen távolságra helyezték el.

– 1999. január 29-én összegyűltünk néhányan az akkori megyei közgyűlési irodámban. Dr. Herczeg Béla osztályvezető főorvos, dr. Hoksári László főorvos, Vörös Miklós akkori városi rendőrkapitány és egy akkori szolnoki vállalkozó, Liber Árpád. Az alapítók közül a két orvos kivételével mind a hárman szív- és érrendszeri jellegű megbetegedésen estünk át.

– Úgy döntöttünk, ezen az áldatlan állapoton, mely akkor a tüdőkórházban uralkodott, változtatni kell. Elkezdtük tehát a munkát, és néhány év alatt sikerült elérni, hogy a kardiológiai osztály a tüdőkórházból a Hetényi Géza Kórházba kerüljön, ahol a költözés után bőségesen kaptunk lehetőséget arra, hogy az osztály műszerezettségén és felszereltségén javítsunk.

– Konkrétan milyen eszközöket sikerült beszerezni az eltelt évek alatt a kardiológiai osztály számára?

– Az elmúlt húsz év alatt több mint százmillió forint értékű eszközt tudtunk biztosítani. Ezek legnagyobb része szívultrahang-készülék volt, az EKG-készülékek speciális fajtája. Emellett egy olyan elektrofiziológiai labor is létesülhetett 2013-ban, mely a szív elektromos tevékenységének vizsgálatát teszi lehetővé, valamint képessé vált az osztály pacemaker beültetésére.

– Ezeken túl számítógépeket és telefonokat is sikerült beszerezni, mely nagyban segíti a részleg működését. Tevékenységünk nem csak a Kardiológiai Centrumra korlátozódik, öt megyei település közterületein sikerült defibrillátorokat kihelyeznünk.

– Örömmel tapasztaltuk, hogy kezdeményezésünk hatására máshol is elkezdték a készülékek kihelyezését, akár civil szervezetek, vagy éppen vállalkozások. Ez is volt a cél: a figyelemfelkeltés, hogy példánkat mások is kövessék.

– Az eszközbeszerzéseken túl számtalan szív- és érrendszeri betegség megelőzését és gyógyítását segítő rendezvény megszervezésében is közreműködnek.

– Az alapítvány indulásának évében kezdtük el a Szolnoki Kardiológiai Napok megszervezését tavaszonként, így már a huszadik konferenciát tartjuk április 25. és 27. között. Emellett minden ősszel megtartjuk a Szolnoki Hypertonia Napokat, hiszen a magasvérnyomás-betegség az egyik legfőbb kiváltó oka a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek.

– Mindkét rendezvényen az ország legnevesebb szakemberei képviseltetik magukat. Továbbá sikerült elindítani a középiskolákban az újraélesztés oktatását az Országos Mentőszolgálat Segítségével.

– A szakmán és a kórházon kívül a városvezetéssel is folyamatos az együttműködés, a jó kapcsolat?

– Nagyon jó az együttműködésünk a város vezetésével, mindenben támogatnak bennünket. A megyeszékhely közgyűlése több alkalommal is támogatta eszközbeszerzéseinket, beruházásainkat, és az idei, jubileumi konferenciánk megrendezését is segítik.

– Volt-e olyan visszacsatolás a tevékenységükkel kapcsolatban, melyre büszkék?

– Természetesen voltak olyan visszajelzések, melyekkel az alapítvány tevékenységét elismerték. Idén február végén például megkaptuk a várostól a Szolnokért Emlékérem arany fokozatát. Emellett a lakosság és a betegek is érzékelték azt, hogy az alapítványunk támogató gondoskodással áll a Kardiológiai Centrum mögött.

– Ennek egyik bizonyítéka, hogy egy megyében élő betegtársunk nagyon jelentős összeggel, több millió forinttal támogatta alapítványunkat, hogy egy új készüléket, ultrahangot tudjunk vásárolni az osztály számára. De minden kisebb és nagyobb támogatás is elismerést, visszajelzést jelent eddigi munkánkról.

– Milyen terveket tűzött ki maga elé az alapítvány a jövőjére nézve?

– Terveink közül a legfontosabb az, hogy továbbra is magas szakmai színvonalon rendezhessük meg a konferenciáinkat, vagyis az orvosok továbbképzését. Orvosaink rendkívül elfoglaltak, és mindegyikükről elmondható, hogy túlterheltek, akár körzeti, akár szakorvosokról van szó.

– Ezért segítség számukra, hogy ezekkel az alkalmakkal elérhető közelségbe hozzuk számukra azokat az országos hírű szakembereket, akinek a segítségével még magasabb színvonalon tudják tovább végezni a feladatukat.

– A másik fontos célkitűzésünk, hogy a Kardiológiai Centrum eszközellátása, műszerezettsége mindig frissülhessen, a meglévő eszközöket pedig karbantartsuk.

– Mi a titka annak, hogy egy civil szerveződés húsz éven keresztül fennmarad, és folyamatosan tevékenykedik?

– Ezen mi is el szoktunk csodálkozni a kuratóriumi ülések alkalmával, hiszen gyakran értesültünk arról, hogy bizonyos alapítványok, amikor úgy érezték, hogy elérték a kitűzött célt, vagy amiatt hogy a tagok nem tudtak közösen együtt dolgozni, befejezték működésüket. Mi folyamatosan látjuk magunk előtt a feladatokat, és változatlan energiával próbálunk ezekhez hozzáállni.

– Emellett az évi két konferencia megszervezésével tevékenységünkben egy rendszeresség is kialakult. De egész évben van mit tenni, hiszen a Kardiológiai Centrumban is felmerülhetnek év közben megoldásra váró feladatok. Ezek állandóan felszínen tartják bennünk a tenni akarást, hiszen olyan feladatot vállalt magára az alapítvány, vagyis a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését és gyógyítását, amely sajnos még nagyon sokáig aktuális lesz.

– Örülünk, hogy évről évre segíteni tudunk azokon a felebarátainkon, akik ilyen jellegű problémával küzdenek, mint egykor mi, alapító tagok. A támogatók is mindig nyitott szívvel és lélekkel állnak a kéréseink előtt. Amíg támogatóink lesznek, addig mi is végezni tudjuk a feladatunkat…