Negyven éven át a kisgyermekekért dolgozott a nyugalmazott védőnő

A Hajdú-Bihar megyei Egyeken látta meg a napvilágot 1946-ban. Mindössze pár hetes volt, mikor a család Tiszafüredre költözött. Édesapja MÁV-tisztviselőként dolgozott, több nyelven beszélt. Teljesített szolgálatot Záhonyban, Debrecenben, Püspökladányban és Tiszafüreden. Édesanyja háztartásbeliként a gyermekeket nevelte, mellette kézimunkázott a Karcagi Házipari Szövetkezet részére.

– Háromszor változott a szemem színe. Azt mondták, ez nagy ritkaság. Születésemkor fekete hajam és sötétkék szemem volt, majd szalmasárga hajam és sötét színű szemem lett. Felnőttként már sötét szőke hajam és barna szemem van – mesélte. Általános iskolai tanulmányait és a gimnáziumot is Tiszafüreden végezte, utóbbit 1964-ben. Ezután a Szegedi Védőnőképző Intézetben szerzett diplomát. Édesapja rokkantnyugdíjas lett, így munkába állás után szüleit segítette.

Eredetileg nem védőnőnek készült, csak érdekelte az egészségügyi pálya. Szerette a gyerekeket, és olyan pályát szeretett volna választani, mely gyors elhelyezkedést garantált. Sokáig benne volt a pakliban az orvosi hivatás, de végül nem vállalta a többéves tanulást. A védőnőképzés mellett döntött.

Komoly rostán kellett átjutni akkoriban annak, aki védőnő szeretett volna lenni… Családjukban három gyermek született, de egyik testvére nagyon korán, még gyermekként elhunyt. Ez volt a legmeghatározóbb tényező, mely végérvényesen az egészségügyi hivatás felé sodorta.

Nagyivánon kezdte a védőnői pályát 1966-ban. Egy rövid ideig három falut is ellátott, Tiszaigart, Tiszaörsöt és Nagyivánt. Ezután néhány évet Karcagon dolgozott, majd körzeti nővér lett Tiszafüreden. Összesen negyvennégy évet töltött a pályán, ebből 1985-től 2008-ig volt védőnő a Tisza-tó parti kisvárosban. Ennyi idő alatt több ezer gyermek egészségét és fejlődését felügyelte.

– Még ma is megállítanak, és tanácsot kérnek tőlem. Jó érzés, hogy sokan ismernek és tisztelnek – jegyezte meg.

Kötetlen munkaidőben dolgozott, de a család és a munka összehangolása nem volt egyszerű feladat. – A sok családlátogatás, tanácsadás, valamint az ezzel járó papírmunka rengeteg időt felemésztett – magyarázta. Negyvenhét évvel ezelőtt kötött házasságot Mester Sándor pedagógussal. Két lányuk született, 1972-ben és 1976-ban.

Mindig a helyi közélet aktív szereplői voltak. Még nem volt nyugdíjas, mikor három évig vezette a helyi nyugdíjasklubot. Szeretnek utazni, és szabadidejüket a kertben, valamint két unokájukkal tölteni. Már tíz éve tagjai a Nyugdíjasok Baráti Körének. Míg egészségük engedi, szeretnének hasznos, építő tagjai lenni a közösségnek.

Nemzetközi konferencián is járhatott

Nagy hangsúlyt fektetett a megelőzésre. Tudományos munkát végzett, előadásokat tartott például Szegeden, Budapesten és Pécsett. Elsősorban a családsegítés és gyermeknevelés témájában közel húsz tanulmányt, dolgozatot írt. Hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon vett részt. Munkáját többször oklevelekkel, díjakkal és jutalom kirándulásokkal ismerték el. Felettesei pluszfeladatokkal is megbízták. Pályafutása egyik meghatározó élménye, hogy 1990-ben nemzetközi konzultáción járt Bécsben. Százharminc ország szakemberei cseréltek tapasztalatot, ismerkedtek az új eszközökkel, lehetőségekkel.