2018.12.11. 11:30
Mélyszegénységben élő gyerekeket segítenek a tanodák támogatásával
December elejétől lehet pályázni arra a két és fél milliárd forintos állami forrásra, melyet a tanodák működésének segítése céljából különített el a jövő évi költségvetésből a kormány. Erre azért volt szükség, mert az eddig nagyrészt uniós forrásokból fenntartott tanodák gondban voltak a pályázati ciklusok lejáratának és megnyitásának átmeneti időszakában.
Forrás: Shutterstock
– Harminc gyermek jár hozzánk rendszeresen, őket az osztályfőnökük javaslatára, vagy szociális helyzetük alapján választottuk ki – avat be a tiszabői tanoda mindennapjaiba Kubicsek Judit, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskola
igazgatója.
– Délután két órától este hat óráig tart nyitva a tanodánk, ahol van egy tanulásos, képességfejlesztő foglalkozás, majd zenés, táncos vagy sporttevékenységek következnek. De kirándulásokra is elvisszük őket, melynek célja a közösségépítés – tette hozzá.
A tiszabői volt az első tanoda a megyében, nem véletlenül. Az ország legszegényebb településéről van szó.
– Amikor 2002–2003-ban elkezdtük a programunkat, akkor a megyében csak Tiszabőn működött tanoda, országosan pedig körülbelül húsz. 2010-re a megyében háromra, az országban hatvanra emelkedett a számuk, ma már elmondhatjuk, hogy országszerte kétszázhatvannál is több van – mondta Fodor Andrea szakmai vezető, a helyi tanoda program egyik megalkotója.
Szolnokon jelenleg négy tanoda működik, ezek halmozottan hátrányos helyzetű, többnyire általános iskolás korú gyermekeknek nyújtanak délutáni foglalkozásokat. A legújabb pedig a Lépcsőfok Tanoda, amely 2018-tól a Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum arra rászoruló középiskolásait segíti.
– Mindenféleképpen hiánypótló volt annak idején a felismerés, hogy az iskola mellett szükség van családias légkörű, szociális funkciókat pótló létesítményekre. Mélyszegénységben élő gyermekekről van szó, ezért céloztuk meg Szolnokon elsősorban a déli iparterület, mely a legkiemeltebb szegregátum a városban. A Tücsök és a Hangya út kivételével ma már egész jól lefedik a város területét a tanodák, de ma már ez így van országos szinten is – tette hozzá a szakember.
A tanodákat civil szervezetek működtetik, a fenntartást eddig kilencven százalékban uniós pályázati forrásból oldották meg.
– Csakhogy a pályázati pénz kizárólag meghatározott időtartamban nyújtott segítséget, a következő kiírásig fél, de akár egy egész év is eltelt. Ez nagyon nehéz volt a civil szervezetnek, csak rengeteg önkéntes munkával tudtuk működni. Ami példaértékű és ritka, hogy a mi tanodáinkat a nehéz időszakokban támogatta a szolnoki önkormányzat – hangsúlyozta Fodor Andrea.
Az országban több tanodát vezető és ismerő szakember úgy véli, az állami segítség mérföldkő a létesítmények életében.
– Kettős érzést tapasztaltam ezzel kapcsolatban: egyrészt pozitívat, hiszen végre biztonságosabb lesz a működés – tette hozzá Fodor Andrea. – De, mivel civil szervezetek működtetik ezeket a tanodákat, néhányan úgy vélik, a civil szabadság ezzel veszendőben van azzal, hogy úgymond intézményesítik a rendszert. Néhány tanodavezetőnél azt éreztem, nehezményezik, hogy felülről irányított formában működnek majd tovább.
– Az én személyes véleményem az, hogy nagyon kell a tanodáknak ez a stabilitás, hogy végre kiszámítható legyen a működés. Mind gyerekeket, mind pedig jó szakembereket veszítettünk a finanszírozási gondok miatt az évek során. A mostani lehetőség szerintem egy nagyon pozitív változás. Az, hogy az állam egy alulról jövő kezdeményezést felkarol, példaértékű. Mert látják, hogy mennyi munka van benne, és hogy a munkának van hozadéka…
Tisztességes béreket, új szakembereket remélnek
Jászberényben a „Helyet!” Alapítvány működteti a város szegregátumában élő, hátrányos helyzetű gyerekek számára fenntartott „Kis-Csillag Tanodát”, ahová jelenleg huszonöt tanuló jár. Ezt a létszámot szeretnék majd növelni. Azt tapasztalják, a diákok tanulmányi eredménye jelentősen javult. Szanyi Krisztina, az alapítvány kuratóriumának elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a konkrét számokat még nem tudják, de a pályázati támogatás bővülése újabb lehetőségeket nyithat meg előttük.
– Ez azt jelentené például, hogy tisztességes béreket tudnánk fizetni a pedagógusoknak, lenne lehetőségünk több tanodapedagógust és gyógypedagógust is foglalkoztatni. A tanodába járó gyerekek között sok a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő gyermek, ezért nagy szükség lenne szakértőre, aki heti szinten egyszer-kétszer itt van. Ezenkívül szeretnénk minden egyéb működéssel kapcsolatos tárgyi, technikai feltételeket maximálisan megteremteni – tette hozzá.
Borítókép: illusztráció
Forrás: Shutterstock