A Szaturnusz és a Jupiter szenzációs együttállása lehetett a betlehemi csillag

Ez az egyetlen bibliai írás, mely Krisztus világrajövetelét részletesen taglalja. A tudósok hosszú évszázadok óta kutatják a születés körülményeit, mára több kérdést sikerült kikövetkeztetni a csillagászat és a fennmaradt dokumentumok segítségével.

– Először azt is tisztázni akarták a tudósok, hogy valóban létezett-e Jézus, vagyis valós történelmi személy volt vagy sem. A korabeli krónikák, a kortársak ugyanis nem említik a Megváltót, csak több száz év múlva bukkan fel ma is ismert alakjában. Addig története a hagyomány útján terjedt.

– Magát a születést is igazából csak Máté és Lu­kács említi. Máté jobban kitér rá, Lukács éppen csak érinti a Jézus születése körüli eseményeket. János, aki a legközelebb élhetett korban Jézushoz, egyáltalán nem, Máté pedig jóval később ír erről az eseményről... – indokolja Ujlaki Csaba csillagász, miért vetettek fel annyi kérdést a kutatók körében a Megváltó születésének körülményei.

– Hogy helyretegyék ezeket, a történészek a csillagászok segítségét kérték. A csillagászok számítások útján ugyanis vissza tudták követni az eseményeket. Először, több mint négyszáz évvel ezelőtt, Johannes Keplernek jutott eszébe, hogy vajon mi lehetett a betlehemi csillag, ez a különös égi jelenség, és már akkor a megfelelő következtetésre jutott. Le is írta, de valahogy soha nem kapták fel annyira, hogy ez lenne a betlehemi csillag – mondja a rejtélyről a csillagász.

És hogy mi lehetett a napkeleti bölcseket vezető, ma már karácsonyi csillagként ismert jelenség?

– A Jupiter és a Szaturnusz együttállása. Mivel a leírásokban egy fényes jelenség szerepel, azt gondolhatnánk, hogy ez egy, a világon mindenki számára látható, feltűnő jelenség lehetett. De nem! A krónikák is azt említik, hogy a betlehemi csillagot nem mindenki látta.

– A tudósok pontosan ki tudták számolni azt is, hogy ebben az időszakban a két bolygó nagyon megközelítette egymást, mégpedig rövid időn belül háromszor. Ez a jelenség a Földről is megfigyelhető bizonyos szögekből, mert a két bolygó ragyogása összeadódik.

– Időnként innen nézve annyira közel állnak, hogy szinte egynek látszódnak. Egy, fényes égitestnek. Aztán megint eltávolodnak, mert keringenek a Nap körül, és a Föld is kering a Nap körül, ezért mindig máshogy látunk rá ezekre a bolygókra – magyarázza a jelenséget Csaba.

Például Johannes Kepler német matematikus, asztronómus és asztrológus is kiszámolta, hogy időszámításunk előtt hétben a Jupiter és a Szaturnusz háromszor is megközelítették egymást, mégpedig a Halak csillagképben.

– Az újszülött Jézust meglátogató bölcsek, akikről ma már tudjuk, hogy perzsa tudósok voltak, tudták előre, hogy ez a jelenség be fog következni. A Jupiter az uralkodó, királyi bolygó, a Halak csillagkép pedig a zsidóságot szimbolizálja, innen tudták, hogy a zsidók királya fog megszületni.

– Várták ezt az eseményt, és amikor észrevették az első megközelítést június elején, igazolva látták a számításaikat. Tudták, hogy még kettő lesz.

– Felkészültek az útra, és szeptember végén a második megközelítésnél útnak indultak, majd a harmadik együttállás idején, decemberben pedig megérkeztek. Tehát csillagászatilag igazolva van ez a szép történet – mondja a csillagász, aki szerint ezen kívül még két esemény is van, ami alátámasztja a történteket.

Az egyik Heródes király kérdése, aki az evangélium szerint még élt, mert hozzá mentek először a bölcsek, hogy hol keressék a megváltót.

– Azt tudjuk, hogy Heródes időszámításunk előtt négyben, húsvétkor halt meg. Pontosan tudjuk, mert a korabeli történetírók leríják, hogy mielőtt meghalt, az előtti ősszel, szeptemberben vérengzést rendezett. Mégpedig a rómaiak ellen fellázadt zsidókat ölte meg, akkor pedig volt egy holdfogyatkozás.

– A harmadik visszakövethető esemény pedig a népszámlálás, ami szerepel a bibliai történetben is, József a várandós Máriával Betlehembe megy, mert népszámlálást rendelt el Augusztus császár. Azt is tudjuk, hogy Augusztus időszámításunk előtt nyolcban rendelte el a népszámlálást.

– Tehát, ha időszámításunk előtt négyben hal meg Heródes, időszámításunk előtt nyolcban van a népszámlálás, akkor a két évszám között kell keresni a születés dátumát. Ez a hármas bolygóegyüttállás pedig pontosan igazolja, hogy időszámításunk előtt hétben volt ez az esemény.

A napkeleti bölcseket tehát valószínűleg a Szaturnusz és a Jupiter különleges együttállása vezethette az újszülötthöz. Na de honnan tudjuk, hogy kik voltak ők?

Ujlaki Csaba szerint onnan, hogy a horoszkópok őseit megalkotó perzsa tudósok már akkor igen fejlett csillagászati, asztrológiai ismeretekkel rendelkeztek, továbbá a szimbolikában is jártasak voltak, valamint, Betlehemhez képest keletről érkeztek. A királyi titulust, és a neveket is később kapták. Ma már a köztudatban Gáspár, Menyhért és Boldizsár a három király hódol az újszülött megváltó előtt.

Majdnem háromszoros együttállás csak 2238 augusztusának, és 2239 februárjának végén lesz az Ikrekben, de ezután eltávolodnak a bolygók egymástól, és a harmadik közelség elmarad. A Halakban a két bolygó újra csak 2378 februárjában áll majd együtt, de csak egyszer.

Ez nem is olyan ritka, hiszen egyszeri együttállás húszévenként bekövetkezik, 1940-ben és 1981-ben is megtörtént. Vagyis a betlehemi csillag valóban egy nagyon ritka, nagyon különleges együttállás volt időszámításunk előtt hétben...

Több csillagászati jelenséget zártak már ki

A betlehemi csillag üstökös nem lehetett, mert az mindig is baljós jel volt, egy kardot tartó kézként is ábrázolták. Az üstököst uralkodók halálával, csatavesztéssel, tragikus eseményekkel párosították. Meteor sem lehetett, mert az egy pillanat alatt átmegy az égen, így az nem tud vezetni senkit.

A szupernóva-robbanás is kizárható. Ez a jelenség akkor következik be, amikor egy nagy tömegű óriáscsillag élete végén összezuhan, majd fölrobban. Nagyon látványos jelenség, hiszen egy csillag hirtelen kifényesedik annyira, hogy százmilliárd csillag fényét is túlragyogja.

Ez napokig, hetekig nagyon fényes lehet. Ilyen jelenséget azonban nem jegyeztek fel, pedig a látványossága miatt biztosan fennmaradt volna a krónikákban – zárja ki a többi lehetséges magyarázatot Ujlaki Csaba csillagász.